Az olyan merev intézményi térből, mint a kórházi környezet, a szakmai igényekre való figyelem az egészségügyi szakembereket azzal a kihívással szembesíti, hogy munkájuk során minőséget és hatékonyságot kell nyújtaniuk. Az ezeket a szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság száma és összetettsége napról napra nő.
Ez viszont szükségessé teszi a beavatkozási formák átgondolását és újragondolását. Egy olyan sajátos terület esetében, mint a szociális munka, ez visszavezet minket a szakma sajátosságairól folyó vitához, és megkérdőjelezi legitimitását.
A szociális többdimenziós és komplex perspektívából történő megértése átméretezi a diszciplína és az interdiszciplinaritás közötti történelmi kapcsolatokat, új logikát adva ennek a kapcsolatnak, amely a beavatkozásban újraegyesülve ellentmondásmentes működési kettősségként működik. A diszciplínák közötti együttműködő kölcsönhatásként értelmezett interdiszciplinaritás erre a problémára ad választ.