Az oktatásra gyakran úgy gondolhatunk, mint egy adott folyamatra, ugyanakkor testetlen és kontextus nélküli folyamatra, amennyiben az oktatás teoretikusai sok könnyelműséggel csak arra fogadkoznak, hogy a modelleket és módszereket az oktatási tény különböző körülményeihez igazítják.
A következő írás azonban elsősorban Heidegger egzisztencialista kategóriáinak alkalmazásával kívánja bemutatni annak szükségességét, hogy felismerjük: a nevelés léte csakis emberi cselekedetként értelmezhető. Ezért egy olyan valóságos tapasztalatban konkretizálódik, amelynek fő célja, hogy a férfiakat és nőket egy történeti-időbeli valóságon belül, de autenticitásuk megcsonkítása nélkül, a körülöttük lévő dolgok meghaladásáig vezesse".