Egy mélységesen egyenlőtlen, mélységesen igazságtalan társadalom közepén élünk.
Olyan korban élünk, amelyben a világ egy olyan rendszernek van alárendelve, amely távol tart minket az elménktől, a testünktől, a környezetünktől és önmagunktól. Olyan konjunktúrát élünk át, amelyben ellenállásra van szükség, hogy megpróbáljuk megmenteni azt a világot, amely a miénk, és amelyet elvettek tőlünk, egy olyan időszakot, amelyben el kell gondolkodnunk azon, hogy mit akarunk, mire van szükségünk, hogyan és merre kell járnunk.
És ahhoz, hogy elkezdjük ezt az utat követni, először is fontos felismerni, hogy ennek a mélységes igazságtalanságnak az oka, amely a nemek, etnikai csoportok és társadalmi osztályok között fennálló egyenlőtlen körülményekre utal, nem a fejlődés optimális feltételeihez való eltérő hozzáférésből fakad, hanem a fordítottan arányos hozzáférés következménye, amelyben az egyetlen nem, egyetlen etnikai csoport és egyetlen társadalmi csoport által elért előnyök a másik nem, más etnikai csoportok és más társadalmi csoportok leigázása alapján keletkeznek.