La potica de Lorenzo de Zamora: Una apologa de la literatura secular
A tizenhatodik század vége és a tizenhetedik század eleje között Lorenzo de Zamora elkezdte kiadni a Monarqu a M stica de la Yglesia című nagyszabású művét, amelyben a bibliai ex gesishez és prédikációhoz az emberi levelekből származó többletforrásokat használta fel. Első részének előszavában jelent meg az Apolog a por las letras humanas, egy olyan szöveg, amelyben saját, retorikai filigránságban és a tartalmat megszépítő idézetekben gazdag stílusát védi, forrásokat, amelyeket nemcsak a Szentírásból, az egyházatyákból és rokon szerzőktől, hanem filozófusoktól és költőktől is vett.
Az Apologetika igazoló, sőt igazoló jellegét szem előtt tartva azt gondolhatnánk, hogy egyházi kontextusban nem lenne érthető a szent és a profán keveredése, amelyet Zamora a Monarchiában művel. Ennek az esetleges elítélésnek a megmenekülése lehetett az az ok, ami az apologetikus szöveg megírására késztette. Célja tehát az lett volna, hogy megvédje a pogány filozófia, irodalom és retorika használatát egy kimondottan evangéliumi kontextusban.
A különös az, hogy ezzel - minden bizonnyal anélkül, hogy ezt szándékosan tette volna - egy bizonyos elképzelést közvetített az irodalomról, és egyúttal értékelte a legjelentősebb ókori gondolkodók erre vonatkozó elmélkedéseit. Ebben a könyvben Zamora szövegét az irodalomelmélet feltevései alapján szerkesztjük és elemezzük.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)