Lacan visszatérése az ókorba: A természet és az istenek között

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Lacan's Return to Antiquity: Between Nature and the Gods

Könyv tartalma:

A könyv 1., 2. és 5. fejezete szabadon hozzáférhető letölthető Open Access PDF formátumban a Creative Commons Attribution-Non Commercial-No Derivatives 4. 0 licenc alapján, amely a http: //www.taylorfrancis.com/books/e/9781138820388 címen érhető el.

A Lacan visszatérése az antikvitáshoz az első olyan könyv, amely a klasszikus antikvitásnak Lacan munkásságában betöltött szerepével foglalkozik. Oliver Harris a Freudról szóló tanulmányokból ismerős kérdést tesz fel: mit keres az ókori Görögország és Róma egy huszadik századi pszichológiaelméletben? Lacan esetében a kérdésnek további éle van, hiszen az antikvitást arra használja fel, hogy bemutassa, mi a radikálisan új a pszichoanalízisben. Ez egy olyan eszköz, amellyel Freud eszméinek forradalmi erejét úgy tudja közvetíteni, hogy leássa magát a mögöttük rejlő filozófiai kérdésekig. Ezeken a kérdéseken keresztül Lacan a pszichoanalízist korának úttörő szellemi fejleményeihez kapcsolja az antropológiában, a filozófiában, a művészetben és az irodalomban.

Harris azzal kezdi, hogy megvizsgálja Platón és Szókratész szerepét Lacan ellentmondásos gondolataiban a tanításról, az írásról és az intellektuális ikonná válás folyamatáról. Ezzel utat nyit ahhoz, hogy megvizsgáljuk magukat a lacani szövegeket és a mögöttük álló élő előadásokat, amelyek egyedülálló kihívást jelentenek. Két központi fejezet azt vizsgálja, hogy mikor és miért támaszkodik a mítoszra a pszichoanalízis, milyen veszélyt jelent a tudományág tudományos törekvéseire nézve, és hogy Lacan miként fogadta el annak kifejezési potenciálját. Az utolsó fejezetek Lacan tragédia védelmét és az ovidiusi témákhoz való visszatérését vizsgálják. Ezek közé tartozik Aktaeon akaratlan voyeurizmusa és Nárcisz sorsa, a tragikus metamorfózis alakja, amelyet Freud az infantilis fejlődés középpontjába helyez.

Lacan visszatérése az ókorba a Lacan-tanulmányokba hozza be azt a szoros olvasást és interdiszciplináris kutatást, amely gyümölcsözőnek bizonyult Freud pszichoanalízisének megértésében. A könyv a pszichoanalitikusok és a szakterületen tanuló haladó hallgatók számára egyaránt vonzó lesz, és különösen értékes azok számára, akiket a lacani fogalmak gyökerei, gondolkodásának fejlődése és munkásságának kulturális kontextusa érdekel. Egy árnyaltabb, önkritikusabb figura rajzolódik ki belőle, korrekciója annak a dogmatizmus és homályosság hírének, amelyet Lacan magára vonzott. Eközben új megvilágításba kerülnek a tartós viták, Lacan női szexualitásról szóló kijelentéseitől kezdve a szemináriumok átláthatatlan drámájáig.