Lahore Cinema: Realizmus és mese között

Eredeti címe:

Lahore Cinema: Between Realism and Fable

Könyv tartalma:

A kereskedelmi film Dél-Ázsiában a társadalmi és esztétikai modernizáció egyik legerősebb vektora volt. Így érvel Iftikhar Dadi az 1956 és 1969 - a hosszú hatvanas évek - között a pakisztáni Lahorban, Dél-Ázsia 1947-es felosztását követően készült filmek provokatív vizsgálatában. Ezek a filmek szabadon merítettek a bengáli előadói hagyományokból, a hindu mitológiából, a parszi színházból, a szufi önfelfogásból, az urdu lírai költészetből és a hollywoodi musicalekből, és ezeket a hagyományokat párbeszédbe hozták a melodrámával és a neorealizmussal. Ennek a többrétegű kontextusnak a vizsgálata betekintést nyújt a gyors modernizáció időszakába és a dél-ázsiai jelen kulturális hovatartozásába, amikor a sokféleség és a pluralitás keretei veszélyben vannak.

A Lahore Cinema a nyelv, a retorika, a líra és a forma szerepét vizsgálja a filmes jelentés kialakításában, valamint az urdu kulturális univerzum jelentőségét a század közepi bombayi filmkészítésben. Megkérdőjelezve a populáris mozi apolitikus voltának feltételezését, Dadi azt vizsgálja, hogy a filmek miként tették lehetővé közönségük számára, hogy a társadalmi változásoknak a mélyebb kulturális képzeletek terepén történő lehorgonyzásával eligazodjanak a felgyorsuló modernitás és a feszült politika között. Azáltal, hogy a regionális, etnikai és szektás társadalmi megosztottságon túli közönségeket alkotott, a kereskedelmi mozi befolyásos, progresszív szerepet játszott a huszadik század közepén és később Dél-Ázsiában.

A Lahore Cinema a TOME (Toward an Open Monograph Ecosystem) és a Cornell Egyetem nagylelkű támogatásának köszönhetően szabadon hozzáférhető, nyílt hozzáférésű kiadásban.

DOI: 10. 6069/9780295750804.