Housing in Medieval and Post-Medieval Greece
Ebben a munkában a szerző a középkori és középkor utáni görög házat mint az anyagi kultúra, valamint a funkcionális és társadalmi tevékenység tárolóját vizsgálja a változó társadalmi-gazdasági környezet kontextusában. Az első három bevezető fejezet egy sor korábbi, főként a késő oszmán és kora újkori korszakból származó, viszonylag széles módszertani spektrumot lefedő néprajzi tanulmányt tekint át, és tömören bemutatja az oszmán és kora újkori társadalmi-gazdasági fejleményeket.
A tanulmány a szerzők módszertanának és célkitűzéseinek alapos értékelésével folytatódik a korabeli fejleményekhez és előfeltevésekhez viszonyítva. A legfontosabb azonban az, hogy lehetővé vált a korábbi tanulmányok által szolgáltatott adatok mennyiségi és minőségi újraértelmezésének megkísérlése a röviden összefoglalt társadalmi-gazdasági változásokkal kapcsolatban. Az értelmezés öt különböző szintjét választottuk ki, amelyek egymáshoz kapcsolódva teljesebb képet adtak azokról a folyamatokról, amelyek a közép- és késő oszmán, valamint a kora újkori korszakban befolyásolták a görögországi lakásviszonyokat.
A kronológiai eloszlásokat és a különböző települési mintákat az általános lakástípusokkal és belső elrendezésekkel összefüggésben tárgyalták. A vidéki és városi kontextuson belüli stilisztikai megfontolások további, a társadalmi identitásokhoz, divatokhoz és nemzetépítési folyamatokhoz szorosan kapcsolódó narratívát nyújtottak.
A házak dinamikus kronológiai, települési és társadalmi környezetbe illeszkedtek. Ebben a kontextusban a lakóépületeket a bennük és közvetlen környezetükben lévő térhasználat szerint osztályozták át.