Értékelés:
Phillippe Diederich „Lalo Lespérance Never Forgot” című könyve egy kisfiú élményeit örökíti meg a COVID-zárlat első heteiben, a család, a szomszédság és a gyermeki kíváncsiság témáit járja körül.
Előnyök:A könyv hatékonyan tükrözi a COVID-járvány egyedi körülményeit, zökkenőmentes kétnyelvű párbeszédet tartalmaz angolul és spanyolul, és a helyszín korlátai ellenére is lebilincselő történetet nyújt.
Hátrányok:Túl sok a szereplő és a cselekményszál, ami megnehezíti a nyomon követést, és néhány karaktert feleslegesnek érzünk az átfogó cselekmény szempontjából.
(2 olvasói vélemény alapján)
Lalo Lesprance Never Forgot
Megható középiskolás krimi egy fiúról, aki az apjával kapcsolatos, régóta elfojtott emlékekkel küzd, miközben megismeri mexikói és haiti származását, miközben egy titokzatos idegen után kémkedik a COVID-zárlat első heteiben. Lalo Lesperance idősebb bátyjával és mexikói-amerikai édesanyjával él egy alacsony jövedelmű bérházban Fort Myersben.
Egy kertvárosi részből költöztek oda, miután a család elvesztette Lalo haiti-amerikai apját. Az iskolában Lalót úgy ismerik, mint a fiút, aki nem emlékszik semmire, és minden órán különleges segítségre szorul. Amikor azonban bekövetkezik az első COVID-zárlat, barátságot köt Vivivel, egy vele egykorú mexikói-amerikai sráccal, aki tökéletes jegyeket kap, és aki sosem törődött vele, amikor még iskolába jártak.
Vivi nagymamája vigyáz a gyerekekre, míg az anyjuk hosszú műszakokban dolgozik ápolónőként a COVID által lecsapott klinikán. Miközben Lalo eligazodik a világjárványtól sokkal kisebb világában, felfedezi, hogy a lakóházának is megvannak a maga rejtélyei, például egy baljós idegen egy régi lakókocsiban és egy kacatokkal teli raktárszekrény, köztük egy régi rádió, amely talán a kulcs ahhoz, hogy emlékezzen, miért költözött Lalo családja a lakásba, és mi történt az apjával.
