Lamplighters

Olvasói vélemények

Emma Stonex „A lámpagyújtogatók” című könyve három világítótoronyőr 1972-es rejtélyes eltűnését vizsgálja a feleségük és egy mai szerző szemszögéből, aki az eseményt vizsgálja. Az atmoszférikus részletekben gazdag elbeszélés az elszigeteltség, a családi dinamika és mind az eltűnt férfiak, mind a hátrahagyott társaik pszichológiai összetettségének témáit járja körül. A történetet különböző idősíkokon keresztül mesélik el, ami mélyebbé teszi, de némi zavart is okoz az olvasók számára.

Jól kutatott és hangulatos írás, a világítótorony életének és a tengernek szemléletes leírásával. Hatékonyan tárja fel a kapcsolatok, a bűntudat és az emberi psziché összetett témáit. Sok olvasó értékeli az érdekes előfeltevést és a rétegzett elbeszélést, amely lassan feltárja a karakterek motivációit. A könyvet a Daphne Du Maurier stílusának rajongói is szívesen olvassák.

A történet tempója lassú és fárasztóvá válhat, egyes olvasók a több nézőpont és az időbeli váltások miatt vontatottnak és zavarosnak találják. Egyes szereplők összemosódnak, ami megnehezíti a történet követését. Az írói stílust kritizálták, mivel időnként túlságosan szószátyár és zavaró, ami potenciálisan rontja az olvasó elkötelezettségét a cselekmény iránt.

(158 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

A megtörtént események által inspirált A lámpagyújtogatók három férfi története, akik eltűnnek egy távoli világítótoronyból.

Húsz évvel később eltűnésük rejtélye még mindig kísérti a hátrahagyott, összetört szívű nőket. A Cornwall partvidék sós levegőjével gazdagított, elsöprő erejű dráma, amely könnyeket csal a szemünkbe, még akkor is, ha nem tudunk másfelé nézni.