Olvasói vélemények
Összegzés:Barbara Sjoholm: Lappföldtől Sápmiig című könyve jól kutatott és közérthető, amely a szatmári kultúrát történelmén, történetein és művészeti megnyilvánulásain keresztül mutatja be. Hangsúlyozza a szatmári nép ellenálló képességét, miközben a múltbeli igazságtalanságokkal is foglalkozik, így jelentős hozzájárulás az őslakosok tanulmányozásához.
Előnyök:A könyv gazdag tudományos ismeretekkel rendelkezik, mégis közérthető, élénk illusztrációkat és fényképeket tartalmaz, és gyönyörű gyártási minőségben készült. Hatékonyan meséli el a szatmári nép történetét, és kiemeli kulturális ellenálló képességüket, politikai szervezettségüket és a természettel való kapcsolatukat. A szerző komoly háttérrel rendelkezik a témában, és elmélyülten mutatja be a hagyományos ökológiai ismereteket és nyelveket.
Hátrányok:Bár a kritika túlnyomórészt pozitív, nem emel ki konkrét ellenérveket. A kizárólag felemelő elbeszélést kereső olvasók azonban kihívásnak találhatják a történelmi visszaélések és a megkülönböztetés tárgyalását.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
From Lapland to Spmi: Collecting and Returning Smi Craft and Culture
Könyv tartalma:
A Spmi és az északi országok kultúrtörténete tárgyakon és műtárgyakon keresztül
Az anyagi tárgyak - a készített, használt és becsben tartott dolgok - egy nép és egy hely történetét mesélik el. Így van ez a Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Oroszországban élő őslakos szmi őslakosok esetében is, akiknek története határokon és évszázadokon átívelve, múzeumokban és magángyűjteményekben bontakozik ki. A szmik által a mindennapi és szertartási használatra készített tárgyakat a skandinávok és a külföldi utazók vásárolták és vitték magukkal Lappföldre a XVII. századtól napjainkig, és a Lappföldről a Szmibe című könyvben bemutatott gyűjtemények egy olyan összetett történelmet térképeznek fel, amely fokozatosan a szmik kultúrájának és kézművességének reneszánsza felé halad, és számos történelmi tárgy visszatér a szmik szülőföldjére, a Szmibe.
A nem őslakosok által Lappföldön gyűjtött szmi tárgyak között először dobok és más szakrális tárgyak szerepeltek, később azonban kézzel készített kések, díszített kanalak, ruhák és más, a szmi rénszarvaspásztorok és halászok tulajdonában lévő háztartási tárgyak, valamint az eladásra készített kézműves termékek is megjelentek. Barbara Sjoholm leírja, hogyan kerültek ezek a tárgyak a papokon, kereskedőkön és korai tudósokon keresztül a kíváncsisági szekrényekbe, majd végül a koppenhágai, stockholmi, oslói és külföldi múzeumokba. Zenészek, írók és turisták is gyűjtötték a szmi kultúrát kutatás és szórakozás céljából. A szmi anyagi kultúrának Skandináviában, Angliában, Németországban és más országokban múzeumokban, kiállítótermekben, sőt állatkertekben való bemutatása gyakran a primitív kultúra példájaként a rasszista és gyarmati diskurzus részévé vált, és hamarosan a néprajzosok és kurátorok vitáiban is szerepelt a nemzeti népi hagyományok és az "egzotikus" népek ábrázolásáról. Sjoholm ezeket a tárgyakat és gyűjteményeket a felvilágosodás korától a huszadik századig követi, amikor a mesterség új formákat öltött a kereskedelemben és a muzeológiában, és a szmik politikai és kulturális szerveződésbe kezdtek. Napjainkban számos szmi tárgygyűjtemény hazahozatala van folyamatban, miközben művészek, aktivisták és kézművesek új generációja talál inspirációt a hagyományos örökségben és nyelvekben.
Az ügyesen megírt és bőségesen illusztrált, a nyelvről és az északi történelemről szóló kontextuális jegyzetekkel ellátott From Lapland to Spmi című könyv a szmi anyagi kultúra gyűjtésének, bemutatásának és visszaszolgáltatásának történetét, valamint a szmi kreativitás és az egyéni és kollektív cselekvés történetét mutatja be.
