Last Road Home

Olvasói vélemények

Az Utolsó út hazafelé egy debütáló regény, amely az 1950-es és 60-as évek déli részén, különösen Észak-Karolinában játszódik, és a rasszizmus, a háború és a szerelem témáit járja körül Junebug Hurley életén keresztül. Az elbeszélés a déli élet vidéki küzdelmeitől a vietnami háború brutális valóságáig ível át, miközben a főhősnő érzelmi útjára összpontosít. Miközben a könyvet élénk karakterei, lebilincselő történetmesélése és lírai írása miatt ünneplik, vegyes kritikákat is kap a helyszín hirtelen változásait és az erőszak grafikus ábrázolását illetően.

⬤ Jól megírt, lebilincselő karakterekkel
⬤ erős érzelmeket és nosztalgiát ébreszt
⬤ a déli élet és a faji kérdések gazdag ábrázolása
⬤ meglepő befejezés
⬤ alkalmas a történelmi regényeket kedvelő olvasóknak
⬤ jelentős jellemfejlődés
⬤ a személyes küzdelmek és kapcsolatok értő ábrázolása.

⬤ A helyszínek közötti hirtelen átmenet (a déli élet és Vietnam között) szétesőnek tűnhet
⬤ a grafikus és brutális jelenetek egyes olvasók számára visszataszítóak lehetnek
⬤ a halál és a nyomasztó témák nagy hangsúlyt kapnak
⬤ egyes olvasók felemelőbb befejezést kívánhatnak.

(72 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

"Ez a regény biztosan bekerül a déli irodalom gazdag kánonjába." --Anna Jean Mayhew, Az augusztusi száraz fű szerzője.

A Pushcart-díjra jelölt Danny Johnson erőteljes, lírai hangvételű debütáló regénye a faji viszonyokat, az első szerelmet és a felnőtté válást vizsgálja az 1950-es és 60-as évek Észak-Karolinájában.

Nyolcévesen Raeford "Junebug" Hurley már több mint elég kemény leckét kapott. Szülei hirtelen halála után a nagyszüleivel él egy dohányföldekkel és magányos erdőkkel körülvett farmon. Ott találkozik Fancy Strouddal és ikertestvérével, Villámmal, a szomszédos farmon élő fekete bérlők gyermekeivel. Ahogy telnek az évek, Junebug és az okos, együttérző Fancy barátsága egyre mélyebbé válik. Junebug, aki tisztában van azzal, hogy ő és Fancy több mindenben hasonlítanak egymásra, mint amennyire különböznek, szokás szerint ellenáll az őket körülvevő, alkalmi bigottságnak - ami veszélyes egy olyan közösségben, amelyet a Klán irányít.

A felnőttkor küszöbén Junebug belekeveredik egy pénzszerzési tervbe, amely balul sül el - és egy sötét titok marad utána, amelyet meg kell őriznie szerettei elől. És miközben Fancy, aki belefáradt az igenek mondásába és a félelemben való életbe, megpróbálja megtalálni a helyét a világban, Junebug elindul egy olyan útra, amely őt veszteségeken és háborúkon keresztül a nehezen megszerzett megértés felé viszi.

Az egyszerre gyengéd és kíméletlen Az utolsó út hazafelé mélyen belemerül a Dél viharos múltjának zord, erőszakos valóságába, ugyanakkor megidézi az összetartozás iránti egyetemes éhséget.

Előzetes dicséret az Utolsó út hazafelé című könyvről

"Ebben az intenzív és jól megírt debütáló regényében Danny Johnson mélyen belemerül a faji kapcsolatok katlanjába az 1960-as évek déli részén. Az Utolsó út hazafelé a déli irodalom egy izgalmas új hangját mutatja be." --Ron Rash, a Vízesés felett című könyv szerzője.

"Az Utolsó út hazafelé című könyvében Danny Johnson egy olyan déli országot idéz fel, amely hála az Úrnak már sok tekintetben eltűnt. Mégis, Johnson lenyűgöző és szívből jövő ábrázolása Junebug és Fancy nem is lehetne ennél töltöttebb és élőbb. Mély és folyamatosan fejlődő kapcsolatuk hosszú drámai íve egy olyan időt és helyet követ nyomon, amely erőszakos rohamokban és indulatokban adja át helyét a változásnak. Ez azonban nem szociológiai értekezés. Ez egy hús-vér történet két emberről, akik újra és újra szinte mindent kockára tesznek, semmi másért és semmi másért, mint azért, hogy szeressék egymást." --Tommy Hays, a Családi úton szerzője.

" Az Utolsó út hazafelé egyenesen egy sebesült fiú szívébe vitt, aki bonyolult férfivá válik. Ennek a lenyűgöző regénynek a végére úgy éreztem, jobban megértettem az embereket, mint eddig, hogyan leszünk olyanok, amilyenek vagyunk: gyengédek és dühösek. Nem emlékszem, hogy ilyen reakciót váltott volna ki belőlem egy regény. Danny Johnson író semmitől sem riad vissza. Azt mondom: olvassa el " --Peggy Payne, a Cobalt Blue szerzője.

"Johnson megható regénye gyönyörűen ábrázolja, ahogyan fiatal szereplői küzdenek, hogy legyőzzék a történelmet, amely oly teljes mértékben alakította az életüket." --John Gregory Brown, a Díszletek egy romos temetőben szerzője.