Látványos gonoszság: Szex, faj és emlékezet a New Orleans-i Storyville-ben

Olvasói vélemények

A könyv jól megalapozott beszámolót nyújt a New Orleans-i Storyville-ről, feltárva annak egyedülálló történetét és a hírhedt vöröslámpás negyedet övező társadalmi-politikai tényezőket. Belemerül a szexmunkások életébe és a tágabb társadalmi kontextusba, bár néhány olvasó számára a tudományos stílus és a részletekre való összpontosítás túlságosan nyomasztó volt.

⬤ Aprólékosan kutatott, alapos beszámoló az amerikai történelem egy kevéssé ismert részéről
⬤ érdekes és fontos tényeket tartalmaz a századfordulós New Orleansról
⬤ közérthető és szemléletes írás
⬤ élvezetes a New Orleanst ismerők számára
⬤ jó áttekintés a Storyville-lel kapcsolatos társadalmi-politikai összefüggésekről.

⬤ Néhány olvasó nehéznek találta az olvasást a vélt napirend és a részletekre való túlzott összpontosítás miatt, ami háttérbe szorította a Storyville-i nőkről szóló elbeszélést
⬤ a tudományos hangvétel és a lábjegyzetekre való nagyfokú támaszkodás miatt úgy érezte, mintha egy disszertáció lenne
⬤ a nők karakterének mélyreható feltárására vonatkozó elvárások nem teljesültek
⬤ egyes részeket ismétlődőnek és vontatottnak találtak.

(14 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Spectacular Wickedness: Sex, Race, and Memory in Storyville, New Orleans

Könyv tartalma:

1897 és 1917 között a Storyville-i vöröslámpás negyed a bűn és a szexuális kicsapongás New Orleansban régóta fennálló hírnevét kereskedelmi forgalomba hozta, sőt, még virágzott is belőle. Ez a hírhedt környék, amely közvetlenül a francia negyed mellett található, sokféle szereplőnek adott otthont, akik tükrözték a századforduló New Orleansának kulturális miliőjét és összetett társadalmi szerkezetét, a prostitúcióról és a fajok közötti intimitásról egyaránt hírhedt városét. Különösen Lulu White - egy vegyes bőrű prostituált és madám - alkotott magáról egy képet, amelyet nyereségesen értékesített, hogy világos bőrű nőkkel való szexet adjon el fehér, tehetős férfiaknak. A Spectacular Wickedness című könyvében Emily Epstein Landau e híres negyed társadalomtörténetét a fejlődő faji, szexuális és nemi ideológiák és gyakorlatok kulturális kontextusában vizsgálja.

Storyville alapítását reformintézkedésként képzelték el, a város üzleti elitjének a prostitúció megfékezésére és visszaszorítására tett erőfeszítéseként - nevezetesen a prostitúció elkülönítésére. 1890-ben a louisianai törvényhozás elfogadta a Különjárat-törvényt, amely a New Orleans-i színes bőrű kreolok által megtámadott Plessy kontra Ferguson ítélethez vezetett 1896-ban, amely alkotmányosan szentesíti a „külön, de egyenlő” törvények bevezetését. A prostituáltak és a feketék egyidejű elkülönítése csak megerősítette Storyville libidinózus engedélyét, és a színvonalon túli szexet jövedelmezőbb árucikké tette.

Azzal, hogy a prostitúciót a patriarchátus szemszögéből vizsgálja, és bemutatja, hogy a nemi alapú faji ideológiák hogyan bizonyultak döntő fontosságúnak a déli társadalom újjáalakulásában a polgárháborút követően, Landau feltárja, hogy Storyville pajzán és excentrikus szubkultúrája jelentős szerepet játszott abban, ahogyan New Orleans az Új Dél korszakában felépítette önmagát.