Leo Strauss és Emmanuel Levinas: Levinas: A filozófia és a kinyilatkoztatás politikája

Olvasói vélemények

A könyv a filozófia, a kinyilatkoztatás és a történelem bonyolult kapcsolatát vizsgálja, különösen Leo Strauss és Emmanuel Levinas gondolatainak összefüggésében. Amellett érvel, hogy bár a filozófia és a történelem nélkülözhetetlenek, önmagukban nem elegendőek, és lehetővé teszik, hogy a kinyilatkoztatásba vetett ésszerű hit döntő szerepet játsszon.

A szerző mély megértést nyújt Strauss és Levinas számára, összekapcsolva gondolataikat a történelmi kontextussal és a kinyilatkoztatás szerepével. Az írás világossága és éleslátó megfigyelései megkérdőjelezik a közkeletű felfogásokat, különösen Strauss-szal kapcsolatban. A könyv intellektuálisan ösztönző, és árnyalt vitát kínál a hitről és az értelemről.

A szöveg kihívást jelenthet a laikus olvasók számára, esetleg filozófiai előismereteket igényel a fogalmak teljes megértéséhez. Egyes olvasók az ész és a historizmus körüli vitát korlátozónak vagy elavultnak találhatják.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Leo Strauss and Emmanuel Levinas: Philosophy and the Politics of Revelation

Könyv tartalma:

Leo Strauss és Emmanuel Levinas, két huszadik századi zsidó filozófus és két rendkívül provokatív gondolkodó, akiknek hírneve jelentősen megnőtt, ritkán tanulmányozzák együtt.

Ennek oka sok szellemi örökösük eltérő érdeklődési köre. Strauss a jobboldali politikai teoretikusokra és politikai döntéshozókra volt hatással, míg Levinas-t a humán tudományokban a posztmodern gondolkodáshoz kapcsolódó különböző káderek pártfogolták.

A Leo Strauss és Emmanuel Levinas: Philosophy and the Politics of Revelation című, először 2006-ban megjelent könyvében Leora Batnitzky összehozza ezt a két, látszólag össze nem illő kortársat, bemutatva, hogy filozófiai forrásaik gyakran azonosak voltak, és projektjeik számos formai párhuzamot mutatnak. Miközben egy ilyen összehasonlítás önmagában is értékes az egyes alakok jobb megértéséhez, mélyreható kérdéseket vet fel a "vallás" meghatározásáról szóló vitában is, és rámutat arra, hogy a vallás miként támaszt igényt a filozófiára és a politikára egyaránt.