Levelek egy megfogyatkozott egyházhoz: Szenvedélyes érvek a keresztény tanítás aktualitása mellett

Olvasói vélemények

Dorothy L. Sayers esszégyűjteményét a kereszténységnek a mai társadalomban betöltött szerepével foglalkozó, éleslátó, elgondolkodtató és jól megírt tartalma miatt dicsérik. Közérthető írói stílusa és egyedülálló történelmi perspektívája értékes kommentárokat nyújt a különböző teológiai és gyakorlati kérdésekhez. A könyv azonban szenved a rossz szerkesztéstől, beleértve számos tipográfiai hibát és kihagyást, amelyek rontják az általános olvasási élményt.

⬤ Jól megírt és közérthető stílus
⬤ kihívást jelentő és releváns gondolatok
⬤ éleslátó kommentár a kereszténységről és a kultúráról
⬤ történelmi perspektívát ötvöz a modern kérdésekkel
⬤ egyedi nézőpontot kínál az egyházi tanításról és a kreativitásról.

⬤ Gyenge szerkesztés, számos elgépeléssel
⬤ néhány esszében hiányzik a tartalom
⬤ nem minden esszé szól minden olvasóhoz
⬤ egyes koncepciókat bizonyos közönség számára túlságosan akadémikusnak érezhetünk.

(27 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Letters to a Diminished Church: Passionate Arguments for the Relevance of Christian Doctrine

Könyv tartalma:

Mit kell hinni ahhoz, hogy valaki keresztény legyen? Dorothy Sayers szépítgetés és felhígítás nélkül ismerteti az évszázados tanokat. Élénken életre kelti őket, megmutatva, hogy a Biblia, a történelem, az irodalom és a modern tudomány hogyan illeszkedik egymáshoz, hogy a vallás nemcsak lehetséges, hanem szükséges is legyen korunkban.

Így akár a nyugati irodalom nagy műveit olvasod, akár Isten világegyetemében elfoglalt helyeden gondolkodsz, vagy egyszerűen csak a mindennapi élet ezeregy problémájával foglalkozol, ez az erőteljes könyv egyszerre tartogat számodra kihívást és vigasztalást jelentő szavakat.

Részlet:

Így vagy úgy, de a legjobb szándékkal is, a tipikus keresztényt egy összeomló és meglehetősen rosszindulatú unaloműző képében mutattuk meg a világnak - és mindezt annak nevében, aki bizonyára soha nem untatott egy lelket sem abban a harminchárom évben, amely alatt lángként járta be ezt a világot.

Az ég szerelmére, rántsuk ki az Isteni Drámát a ráhalmozott silány gondolkodás és giccses érzelmek szörnyű felhalmozódása alól, és állítsuk nyílt színpadra, hogy a világot valamiféle erőteljes reakcióra késztesse.