Doing Archival Research in Political Science
Tekintettel a levéltári kutatással kapcsolatos képzés hiányára, a szerkesztők olyan könyvet terveztek, amely a levéltári kutatás "hogyanjával" foglalkozik, bevonva a levéltárosok szemléletét. A szerkesztők olyan fejezetek szerzőit jelölték ki, akik kutatásorientált esszéikben bemutatják, hogy a levéltári kutatás hogyan befolyásolja és javítja az empirikus politikatudományi kutatást.
Tudományos hozzájárulásaikat gyakorlati tapasztalataikkal és "a terepen" szerzett tanácsaikkal szövik össze, hogy megkönnyítsék az olvasók számára az első levéltári kirándulást. Mivel az 1950-es években a politológusok nagyrészt elhagyták a levéltárakat, a levéltárosok gyűjteményeikről alkotott képét és levéltári gyakorlatukat nagyban befolyásolják a történészek szokásai és módszertani aggályai. A kötet esszéi segítenek a levéltárosoknak jobban megérteni a politológusok némileg egyedi nézőpontjait és szokásait, amelyeket a levéltári gyűjteményekhez visznek.
Ez a kötet arra hívja ki a levéltárosokat, hogy gondolkodjanak "a történettudományi konvenciók dobozán kívül", és tekintsék át gyűjteményeiket a politológus szemszögéből.
Ez az első ilyen jellegű könyv - amely a politikatudományt, valamint a könyvtár- és információtudományt járja körül - kihívást jelent a politológusok "könnyű adatokra" való támaszkodásával szemben, cserébe "jobb adatokat" ígérve. A szerkesztők azt javasolják, hogy a levéltári nyilvántartás tele van olyan adatokkal, amelyek gyakran jobbak, mint a jelenleg rendelkezésre álló, nyilvános adatok, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból.
A Doing Archival Research in Political Science című kötet érdemi fejezetei azt mutatják be, hogy az archív adatok hogyan javítják a megértést az amerikai politika különböző részterületein. A könyv arra is felszólítja a levéltárosokat, hogy a politikatudomány prizmáján keresztül gondolják át gyűjteményeiket. A Doing Archival Research in Political Science hatalmas interdiszciplináris vonzerővel bír.
A politikatudományi hallgatók és oktatók az empirikus adatok termékeny, de alulhasznosított forrását ismerhetik meg. A politológusok hasznát veszik a módszertani szempontoknak, a levéltári munkával kapcsolatos gyakorlati tanácsoknak és a levéltári kutatás konkrét példáinak az amerikai politika különböző részterületein (pl. kongresszusi tanulmányok, elnöki tanulmányok, közvélemény, nemzetbiztonság, érdekcsoportok és közpolitika).
A könyvtári és levéltári tanulmányok hallgatói és oktatói nagy hasznát fogják venni a politikatudományban rejlő egyedi elméleti és módszertani aggályok őszinte megvitatásának, javítva ezzel azon képességüket, hogy elérjék és népszerűsítsék gyűjteményeiket a politológusok körében. A levéltári alapú politikatudományi kutatások példái segítenek a könyvtári tanároknak jobban megérteni, hogyan használják gyűjteményeiket a felhasználók.
