Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv tanulságos és nosztalgikus pillantást nyújt a Liberty City-i életre, kiemelve a közösség küzdelmeit és eredményeit egyaránt. A személyes emlékeket és a lakosok pozitív hozzájárulását tükrözi, különösen a helyi iskolákról és vállalkozásokról szóló anekdotákon keresztül.
Előnyök:A könyv szórakoztató és tanulságos, nosztalgiát és büszkeséget ébreszt a közösség iránt. Bemutatja a Liberty Cityben élő, keményen dolgozó emberek sikereit, kiemelve a pozitív aspektusokat, amelyeket a mainstream média gyakran figyelmen kívül hagy. Az olvasók értékelik a helyi kultúrára és a közösségi támogatás fontosságára vonatkozó elmélkedéseket.
Hátrányok:Egyes olvasók úgy érezhetik, hogy bizonyos területeken nem elég mélyreható, vagy azt kívánják, hogy Liberty City aktuális problémáiról részletesebben tudósítsanak. Továbbá, azok, akik nem ismerik a közösséget, egyes utalásokat kevésbé találhatnak átvehetőnek.
(6 olvasói vélemény alapján)
Könyv tartalma:
Liberty Cityben nőttem fel, amikor anyám és apám elköltöztek Overtownból. A Holmes Általános Iskolába és az Edison Park Általános Iskolába jártam, majd átkerültem a Little River Általános Iskolába, mert apám jövedelme megváltozott. Akkoriban ott élt a legtöbb fekete ember. Apám a Seaboard Railroadnál dolgozott, ahol elég pénzt keresett ahhoz, hogy a családja egy középosztálybeli környékre költözzön.
A mi környékünk szegregált volt, ahol a feketék a fal egyik oldalán, a fehérek pedig a másik oldalon laktak. A fal választotta el a házakat. Az utca másik oldalán volt a Pork & Bean Projects. A házunk előtt volt egy lakópark, amit Knight Manornak hívtak, de mi csak Village-nek hívtuk. Az Allapattah Középiskolába és a Robert E. Lee Középiskolába jártam. Másodikos koromban a Miami Northwestern Senior High Schoolban kezdtem az iskolát. Az első évben kosárlabdáztam, és a legjobban fejlődő játékosnak választottak. Később a végzős évemben második lettem a városi csapatban, amit ma már All Dade Teamnek hívnak. Érettségi után a Miami Dade Community College-ba jártam (New World Center), amelyet ma (Wolf-son Campus) néven ismernek.
A környezetemben bekövetkezett változások miatt nem mentem főiskolára, mert otthon akartam maradni, hogy segítsek anyukámnak. Az volt az álmom, hogy a szüleimet egy másik környékre költöztessem. Az volt a célom, hogy vállalkozó legyek, hogy eltartsam a családomat, azonban az életem más irányba indult el, ami oda vezetett, hogy 30 évet ültem a szövetségi börtönben. Én voltam az első személy, akit a Georgia állambeli Atlanta a Rico-törvény (Racketeer Influenced and Corrupt Organization) miatt halálbüntetéssel vádolt.
