Line Let Loose: Firkálás, firkálás és automatikus rajzolás

Olvasói vélemények

A könyv egyedülálló módon egy nem művész szemszögéből közelíti meg a rajzolást, kritikusan vizsgálva a rajzolási gyakorlatokat a pszichoanalízis szemüvegén keresztül. Hiányoznak azonban a vizuális segédanyagok, ami frusztrálhat néhány olvasót, aki a tárgyalt művészek és módszerek kontextusát keresi.

⬤ Egyedülálló nem művészi nézőpont
⬤ releváns betekintés a rajzolási módszerekbe, történetekbe és kultúrákba
⬤ magával ragadó kritikai elemzés
⬤ olyan lenyűgöző fogalmak, mint az „automatikus” rajzolás.

⬤ Hiányoznak a képek, ami megnehezíti a tárgyalt művészek vizualizálását
⬤ néhány olvasó számára frusztráló volt a külső képekre való hivatkozás
⬤ az apró betűméret megerőltető lehet az olvasás során.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Line Let Loose: Scribbling, Doodling and Automatic Drawing

Könyv tartalma:

A rajzolás formái közül a firkálás a legalapvetőbb: a gyerekek és a főemlősök rajzaiban egyaránt meghatározó szerepet játszik. A firkálás, bár még mindig széles körben elterjedt jelenség, nagyrészt a felnőttek foglalatossága - a rajzolás nomád formája, amely jellemzően találkozók és telefonbeszélgetések során keletkezik.

De még ha azok, akik ezzel foglalkoznak, nem is feltétlenül képzett művészek, az automatikus rajzolás sokkal drámaibb esemény, és a szétszórt vagy transzállapotban elért eredmények néha meghökkentőek. Amatőr és spontán jellegük miatt a rajzolás mindhárom formáját a modern művészek vették át, akik igyekeztek kiszabadulni a hivatásos készségek korlátai közül. A Line Let Loose című könyvben David Maclagan bemutatja, hogy a rajzolás e marginális formáinak mindegyike sajátos történettel rendelkezik a spiritualizmusban, a szürrealizmusban, az absztrakt expresszionizmusban és a pszichedelikus művészetben.

Klee-re, Pollockra, Miróra, Twomblyra és LeWittre, valamint számos kevésbé ismert vagy névtelen művészre hivatkozva követi nyomon a köztük lévő kapcsolatokat és a művészetben a spontán és „tudattalan” formateremtés átható elképzelését. Azt sugallja, hogy e szokatlan rajzolási eljárások eredeti újdonsága kezd elkopni, és megvizsgálja új helyzetüket modern digitális kultúránkban.