Értékelés:
A lobbizásról szóló könyvet átfogó és empirikus elemzéséért dicsérik, amely értékes betekintést nyújt a lobbizás és a politikaalkotás dinamikájába. Fontos műként jegyzik, amelyet érdemes tanulmányozni mind a hallgatók, mind a politikatudomány komoly kutatói számára, bár egyesek kihívásnak találják az írásmódot. Bár meglepő felfedezéseket és jól kutatott perspektívát tartalmaz, kritizálják, hogy a redundancia és a bonyolult táblázatok miatt időnként kissé unalmas.
Előnyök:⬤ Átfogó tanulmány a lobbizásról
⬤ eloszlatja a mítoszokat
⬤ az empirikus elemzés fontos tendenciákat tár fel
⬤ tanulságos és meglepő információk
⬤ tudósok és laikusok számára egyaránt hozzáférhető
⬤ árnyalt képet nyújt a pénz és az érdekvédelmi csoportok befolyásáról
⬤ módszertani erősséget jegyez.
⬤ Néhány olvasó számára kissé nehézkes írásmód
⬤ a prózát néha redundánsnak érezhetjük
⬤ a bonyolult táblázatok nehezen érthetőek
⬤ időnként fárasztó lehet az olvasás.
(8 olvasói vélemény alapján)
Lobbying and Policy Change: Who Wins, Who Loses, and Why
A 2008-as választási szezonban a politikusok mindkét oldalról azt ígérték, hogy megszabadítják a kormányt a lobbisták indokolatlan befolyásától. A Lobbizás és politikai változások című könyv szerzői - a témában valaha készült legátfogóbb tanulmány - szerint ezek az ígéretek üresen csengenek - nem azért, mert a politikusok nem tartják be őket, hanem mert a lobbik sokkal kevésbé befolyásosak, mint azt a politikai retorika sugallja.
A kötet kilencvennyolc kérdés átfogó vizsgálatán alapulva kimutatja, hogy a közelmúlt lobbikampányainak hatvan százaléka nem tudta megváltoztatni a politikát, annak ellenére, hogy több millió dollárt költöttek rá. Hogy miért? A szerzők megállapítják, hogy a források a sikeres és sikertelen erőfeszítések közötti különbség kevesebb mint öt százalékát magyarázzák. Ráadásul, mint mutatják, ezeknek a kísérleteknek egy olyan bebetonozott washingtoni rendszert kell legyőzniük, amely a status quo javára óriási előítéletet mutat.
Bár a választott tisztségviselőknek és a meglévő politikáknak nagyobb súlyuk van, a lobbiknak is van hatásuk, és amikor egy adott ügy szószólói végül sikerrel járnak, a politika általában jelentősen megváltozik. A szerzők azonban azzal érvelnek, hogy a lobbik olyan erősen tükrözik az elit érdekeit, hogy nem fogják alapvetően megváltoztatni a hatalmi egyensúlyt, hacsak a lobbik összetétele nem változik drámaian az átlagos amerikaiak érdekei javára.
