Logikai fogalmak a jogi pozitivizmusban: Jogi normák filozófiai szempontból

Eredeti címe:

Logical Concepts in Legal Positivism: Legal Norms from a Philosophical Perspective

Könyv tartalma:

A jelen munka eredeti megközelítést kínál a Hans Kelsen által a "tiszta" jogelmélet felé tett kísérletei során kidolgozott jogi fogalmakról, amely a fő jogi fogalmak filozófiai elemzésén alapul, amelyek erős filozófiai vonásokkal rendelkeznek, nevezetesen azok a fogalmak, amelyek valamilyen módon "közösek" a két terület között a nevükben, de nem mindig a jelentésükben.

Míg a legszembetűnőbb fogalom, amelyet filozófiai perspektíván keresztül kellene megközelíteni.

Valószínűleg a jogi érvényesség fogalma lenne (hiszen az érvényesség a logikában is központi fogalom), mi arra törekszünk, hogy a.

Ugyanígy megközelíteni a jogi fikciók fogalmait, a tudományfogalmát a jogban, a normatív

konfliktusokvagy "ellentmondások"- ahogyan azokat általában - és tévesen - nevezik, és a szabály

következtetésiszabály-t, ahogyan azt a normatív alkotás kontextusában alkalmazzák, helyet adva a gyakorlati érvelés téves fogalmának. A gyakorlati érvelés fogalma nagyon gazdag ebben az összefüggésben.

Összehasonlítás, és különleges lesz, mivel arra szolgál számunkra, hogy elemezzük a hagyományos problémákat.

Jogelmélet, mint például J rgensen dilemmája, valamint lehetőséget nyújt arra, hogy a normaalkotás kapcsán a jogi indoklás folyamatának legitim logikai kezelésének saját alternatíváját nyújtsuk. Célunk a jogi és logikai feltételek fogalmának elemzése is, amelyek a logika jogi területen való alkalmazásának hasznosságára és legitimitására vonatkozó Kelsen-féle nézőpont változását jelentik.

Egy ilyen összehasonlító vizsgálat, még ha alapvetőnek is tűnik e fogalmak tisztázásához a saját területükön, olyan feladat, amelyet ilyen szisztematikusan még soha nem dolgoztak ki.

Egy ilyen tanulmány célja, hogy világos áttekintést nyújtson a határok között.

A filozófia (különösen a logika) és a jogi normák területei között. A világos megértése a.

Az említett "homonim" fogalmak közötti kapcsolatok magyarázatot adhatnak arra, hogy miért vannak - legtöbbször -.

Rosszul használják, amikor filozófusok beszélnek a jogról, valamint amikor jogászok és jogászok próbálják igazolni.

A jogi elméleteiket alkotó fogalmakat.

E tanulmány kontextusa a jogi pozitivizmus, ahogyan azt Hans Kelsen jogfilozófus kifejtette. Ezt a választást az indokolja, hogy Kelsen jogelmélete tűnik a legmegfelelőbb keretnek egy analitikus, logikai irányultságú vizsgálathoz. A hangsúlyt a General Theory of Norms (1979) című műre helyezzük, elsősorban azért, mert ez a könyv reprezentálja, hogy Kelsen milyen intenzíven foglalkozott a leginkább a filozófiához, illetve a logikához kapcsolódó jogi problémákkal, nevezetesen a logika normákra való alkalmazásának és tisztázásának kérdésével.

Az olyan problematikus fogalmak, mint az alapnorma mint fikció vagy még mindig a "modálisan.

Indifferens szubsztrátum", amelyet a logika és a jog közötti egyeztetés felé vezető útnak tekintünk.