Logosz és hatalom Isokratésznél és Arisztotelésznél

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Logos and Power in Isocrates and Aristotle

Könyv tartalma:

A diskurzus, a politika és az oktatás két egymással versengő klasszikus megközelítésének provokatív újragondolása

A nyugati hagyomány egyik alapító filozófusaként Arisztotelész számos olyan kérdést vetett fel, amelyek a mai napig élénkítik a bölcsészettudományok tudományos vitáit. Ezzel szemben Isokratész, annak ellenére, hogy az ókorban és a reneszánszban nevelőként is jelentős hírnévre tett szert, a nyugati szellemtörténetben marginális figurává vált.

A Logos and Power in Isocrates and Aristotle című könyv Isocrates diskurzusról alkotott elképzelését nem pusztán előfutáraként, hanem méltó riválisaként mutatja be Arisztotelész retorikájának. A retorikai nevelés jellegéről, eszközeiről és céljairól folytatott vitában ellenfelekként megjelenő Isokratész és Arisztotelész mellett érvelő Ekaterina V. Haskins azt állítja, hogy sok minden, amit Arisztotelész a retorika státuszáról és a diskurzusnak a görög városállam életében betöltött szerepéről mondott, lehet, hogy burkolt reakció volt Isokratészre.

Haskins úgy találja, hogy Isokratész a polgári diskurzus és nevelés átfogó és kulturálisan összehangolt elméletét kínálja, mint Arisztotelész, akinek szellemi projektje az erkölcsfilozófiát függetleníti a közkultúra eshetőségeitől, és a retorikát csupán a filozófiailag képzett államférfiak számára használható művészetként mutatja be. Haskins Isokratész diskurzushoz való hozzáállását konstitutívnak, Arisztotelészét pedig instrumentálisnak nevezi, és bemutatja, hogy az előbbi mennyivel inkább megfelel a kortárs retorikaelmélet és pedagógia céljainak.