Értékelés:
A könyv jól megírt életrajz Loren Millerről, a polgárjogi történelem egyik meghatározó, de gyakran figyelmen kívül hagyott alakjáról. Rávilágít az olyan mérföldkőnek számító ügyekben való jelentős közreműködésére, mint a Brown kontra oktatási tanács és a Shelley kontra Kraemer ügy, amelyekben a faji egyenlőségért szállt síkra a fekete amerikaiakon túl más marginalizált csoportokra is kiterjedően. Az elbeszélés az 1900-as évek elejétől az 1960-as évekig terjedő életútját öleli fel, és hangsúlyozza a társadalmi igazságosságért folytatott folyamatos küzdelmet.
Előnyök:Az írás világos és dinamikus, így a történelmi kontextus magával ragadó. A nyugati parti hozzájárulásokra összpontosítva szélesíti a polgárjogi mozgalom megértését. A könyv dokumentált jegyzetekben gazdag, és sikeresen világít rá egy meg nem énekelt hősre, így a társadalmi igazságosság és a történelem iránt érdeklődők számára kötelező olvasmány.
Hátrányok:Néhány olvasó kissé nehezen követhetőnek találta az elbeszélést, mivel az ugrál. Néhány kritika megemlítette, hogy az olvasás nehézkes lehet, de elismerte a téma fontosságát.
(13 olvasói vélemény alapján)
Loren Miller, 10: Civil Rights Attorney and Journalist
Loren Miller az 1940-es évektől az 1960-as évek elejéig az ország egyik legjelentősebb polgárjogi ügyvédje volt, aki sikeresen küzdött a lakhatási és oktatási diszkrimináció ellen. Thurgood Marshall mellett Miller két mérföldkőnek számító polgárjogi ügyben érvelt az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt, amelynek döntései gyakorlatilag eltörölték a faji alapon korlátozó lakásépítési szerződéseket. Az egyik ilyen ügyet, a Shelley kontra Kraemer (1948) ügyet ma szinte minden amerikai jogi egyetemen tanítják. Később a két férfi kulcsszerepet játszott a Brown v. Board of Education ügyben, amely véget vetett a jogi szegregációnak az állami iskolákban. Loren Miller: Civil Rights Attorney and Journalist (Polgárjogi ügyvéd és újságíró) című könyv visszahozza ezt a figyelemre méltó személyiséget a történelem pereméről, és most először mutatja be teljes egészében életét annak, ami volt: egy rendkívüli amerikai történetnek és a faji igazságszolgáltatás évkönyveinek egy kritikus fejezetének.
Loren Miller 1903-ban született egy egykori rabszolga és egy fehér középnyugati lakos gyermekeként, és az amerikai sikertörténet kvintesszenciáját élte meg: saját útját járta be, hogy a vidéki szegénységből hatalmi és befolyásos pozícióba emelkedjen. A szerző, Amina Hassan a hatalmon lévők rettenthetetlen kritikusaként és lelkes vitapartnerként mutatja be Millert, akinek savanyú szellemességéről ismert volt, hogy "lyukat égetett a legkeményebb bőrön is, és átrágta magát a kettős beszéden, a képmutatáson és a pózoláson.".
Frissen végzett ügyvédként, aki a politikai aktivizmust és az írást részesítette előnyben a joggal szemben, Miller 1929-ben Kansasból Los Angelesbe indult. Hassan leírja korai karrierjét, mint tüzes radikális újságíró, valamint azt, hogy tulajdonosa volt a California Eagle-nek, az egyik leghosszabb ideig működő afroamerikai újságnak Nyugaton. Az ACLU kaliforniai részlegének munkája során Miller igyekezett megállítani a nyugati parti japán-amerikai állampolgárok internálását, segített az amerikai hadsereg és a Los Angeles-i tűzoltóság integrációjában, és védte a Los Angeles-i rendőrséggel vívott halálos utcai harcban letartóztatott fekete muszlimokat. 1964-ben Edmund G. Brown kormányzó kinevezte Millert Los Angeles megye önkormányzati bíróságának bírájává, ezzel honorálva az amerikaiak életének javítása iránti szüntelen elkötelezettségét, függetlenül faji vagy etnikai hovatartozásuktól.
"Vagy minden amerikai számára működőképessé kell tennünk a demokráciát" - jelentette ki Miller -, vagy "egyetlen amerikai számára sem leszünk képesek megőrizni". Az itt elbeszélt történet egy amerikai eredetiről szól, aki dacolva a társadalmi korlátokkal, átformálta a huszadik századi Amerika faji és politikai tájképét.
