LSD: My Problem Child

Olvasói vélemények

A könyv átfogó és lebilincselő beszámolót nyújt Albert Hoffman életéről, az LSD felfedezéséről és e nagyhatású szer hatásairól. Az olvasók nagyra értékelik alázatát, részletes laboratóriumi munkáját és személyes anekdotáit, amelyek életre keltik a történetet. Az LSD bemutatásával kapcsolatban azonban vegyes vélemények születtek, egyesek dicsérik az LSD előnyeit, míg mások kritizálják a drog potenciális veszélyeinek hangsúlytalan bemutatását.

Éleslátó önéletrajzi beszámoló, lebilincselő történetmesélés, a laboratóriumi munka részletes leírása és a történelmi személyiségeket bemutató személyes anekdoták. Értékelik az LSD és hatásainak objektív szemléletéért, ami egyszerre informatív és szórakoztató. Kifejezetten ajánlott az LSD és annak története iránt érdeklődőknek.

Aggályos az LSD kizárólag jótékony hatásúként való bemutatása, és kritikával illeti a drog kockázatainak és a visszaélések lehetőségének elégtelen tárgyalását. Néhány olvasónak problémái voltak bizonyos kiadásokkal, különösen a kindle formátumokkal, amelyek rosszul voltak bemutatva vagy olvashatatlanok voltak.

(34 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

A 2008-ban 102 évesen elhunyt Albert Hofmann 1938-ban szintetizálta először a lizergsav-dietilamidot (LSD), de az állatkísérletek eredményei annyira nem voltak figyelemre méltóak, hogy a vegyszerről lemondtak. Az intuíciótól vezérelve 1943-ban újra szintetizálta, és szerencsés véletlen folytán észrevette magán a mélyreható hatását. Bár munkája során más fontos drogokat is előállított, köztük a methergint, a hidergint és a dihidroergotamint, az LSD volt az, amely meghatározta karrierjét.

Miután felfedezte az LSD tulajdonságait, Hofmann éveket töltött a szent növények kutatásával. Sikerült izolálnia és szintetizálnia a Psilocybe mexicana gombában található aktív vegyületeket, amelyeket psilocybinnek és psilocinnak nevezett el. A 60-as években Hofmann olyan személyiségekkel kötött barátságot, mint Aldous Huxley, Gordon Wasson és Timothy Leary. Egészen 1971-ig dolgozott a Sandoznál, amikor a Természetes Termékek Osztályának kutatási igazgatójaként nyugdíjba vonult. Ezt követően a Nobel-díj Bizottság tagja volt, és a Time magazin a 20. század egyik legbefolyásosabb személyiségének jelölte.

2007-ben Albert Hofmann megkérdezte Amanda Feildinget, hogy kiadná-e a Problémagyerek című könyvét, és nem sokkal halála előtt jóváhagyta önéletrajzának (amelyet először a McGraw Hill adott ki 1979-ben) új és frissített fordítását. Itt jelenik meg először nyomtatásban.