Lucian Blaga: Selected Philosophical Extracts
A szerkesztő általános bevezetője után a szemelvények Blaga metafizikájának, általános ismeretelméletének, tudományfilozófiájának, történelem- és vallásfilozófiájának, nyelv- és különösen metaforafilozófiájának, a tér és idő tapasztalatának, művészetének és végül a kultúrának központi elemeit tartalmazzák, amely mindezeket magában foglalja, különösen a „stílus” és a gyakorlás sajátos módjainak jelenlétét. Mindezeket a részleteket összekapcsolja általános ismeretelmélete, különösen a tudás két típusa közötti megkülönböztetés: paradicsomi” vagy 1. típus, amely a mindennapi tudatosság és a természet- és embertudományok jelenlegi módszerei, fogalmai és előfeltevései, valamint a matematika és a filozófia, és amely »plusz tudást« eredményez, és a problémákat a szokásos módon oldja meg; és a »luciferikus« vagy 2. típus, amely a valóság új területeinek »misztériumait« tárja fel, amelyek nem illeszkednek a jelenlegi módszerekhez, fogalmakhoz és előfeltevésekhez, és így »mínusz« tudást eredményez, annak tudatát, hogy vannak dolgok, amelyeket jelenleg nem érthetünk. Ezekhez a „misztériumokhoz” új módszerekre, fogalmakra és előfeltevésekre van szükség, amelyeket a „mélységi” kategóriák nyújthatnak, olyanok, amelyek alacsonyabbak azoknál, amelyeket általában alkalmazunk és amelyekkel talán tisztában vagyunk. Az embernek a kozmoszban betöltött szerepéhez tartozik, hogy feltárja ezeket a rejtélyeket.
Összekapcsolja őket az is, hogy Blaga tudatában van a történelmi változásoknak, különösen a „dogmatikus korszakoknak”, amelyekben a kategóriák stb. uralkodó kerete irányítja a tudást és a kutatást, és azoknak, amelyekben a 2. típusú tudás dominál, és végül új keretek jönnek létre. Minden egyes részlethez saját Bevezetés tartozik, amely az egymásra épülő filozófiájának többi részével összefüggésben helyezi el.
Bemutatják, hogy Blaga mind az általános témákkal és fogalmakkal, mind a konkrét példákkal hogyan ötvözi az analitikus és a kontinentális filozófia gondjainak és módszereinek nagy részét, és hogy történeti perspektívája különösen a modern időkre vonatkozott, jóval azelőtt, hogy bárki is „posztmodernizmusról” beszélt volna, tehát még az ő életében.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)