Értékelés:

A könyv egy gyors tempójú paranormális romantikus regény, melynek főszereplője egy erős női főszereplő, Ruby, aki felfedezi, hogy Lucifer lánya, és eligazodik az Apokalipszis négy lovasával teli világban. A könyvet dicsérték a lebilincselő történetvezetéséért, a karakterfejlődéséért és az izgalmas alapfeltevéséért, bár a könyv lassúnak mondható, minimális akcióval és cliffhanger végkifejlettel.
Előnyök:⬤ Nagyszerű történet, amely gyorsan magával ragadja az olvasót.
⬤ Erős, független női karakterek, különösen a főszereplő Ruby.
⬤ Érdekes koncepció a bibliai utalásokkal és a négy lovassal.
⬤ Jó tempójú és könnyen olvasható, leköti az olvasót.
⬤ Csipkelődő viccelődések és átélhető karakterdinamika.
⬤ Jó jellemfejlődés és a férfi karakterek különálló személyiségei.
⬤ A könyv rövid, ami miatt néhány olvasó úgy érzi, hogy a karakterkapcsolatok és a világ felépítése nem eléggé érdekli.
⬤ A minimális akció és a cliffhanger befejezés miatt az olvasók többre vágyhatnak.
⬤ Néhány olvasó csalódott az explicit jelenetek hiánya miatt, tekintettel a műfaji elvárásokra.
⬤ Néhány kritika nem megfelelő vagy nem konszenzuális témákat említett.
⬤ Néhányan úgy találták, hogy a könyv nem tárta fel teljesen az érdekes koncepciókat, így több mélységre vágytak.
(474 olvasói vélemény alapján)
Lucifer's Daughter: Queen of the Damned Book One
Mindannyian hallottuk a négy lovas történetét. Az apokalipszis hírnökei.
A pusztulás formát öltött. A négy legszexibb... várj, nem...
felejtsd el.
Értitek, mire gondolok. Képzeljék el a meglepetésemet, amikor rájöttem, hogy minden, amit eddig mondtak, hazugság.
De most már elébe megyünk a dolgoknak. Kezdjük az elején. A nevem Ruby Morningstar.
Egy tetoválószalont vezetek Portlandben a legjobb barátommal, van egy házi mosómedvém, egy őrült exem, aki követ engem, nem is beszélve erről az apróságról... Démon vagyok. Fél-szukubus, hogy pontos legyek.
Életem elmúlt huszonhárom évében ezt a történetet hittem, de azon a napon, amikor egy jóképű idegen kihoz a börtönből óvadék ellenében, a világom a feje tetejére áll, és hirtelen már azt sem tudom, ki vagyok. Mert a Négy Lovas nem az apokalipszis elhozója.
Én vagyok. Beszéljünk arról, hogy sosem kapok szünetet.