The Happy Afterlife of Ludwig W.: The People That Made Wittgensteinʼs Books and Turned Him Into the Worldʼs Most Popular Philosopher
Ez a könyv egy nagyszerű filozófiai történetet mesél el. A mese háttértörténete egyszerű: a híres filozófus, Ludwig Wittgenstein életében mindössze egyetlen filozófiai könyvet adott ki: a Tractatus Logico-Philosophicus.
Filozófiai írásainak oroszlánrészét több mint 18 000 oldalnyi kiadatlan kézirat és gépirat formájában hagyta az utókorra. Végrendeletében Wittgenstein három egykori tanítványát - Elizabeth Anscombe-ot, Rush Rhees-t és Georg Henrik von Wrightot - bízta meg azzal a feladattal, hogy írásaiból kiadják, amit ők jónak látnak. A következő évtizedek során ezek az irodalmi örökösök szerkesztették azokat a köteteket, amelyeket a művelt világ Wittgenstein nagyhatású műveiként ismert meg.
A kötet esszéi most Wittgenstein irodalmi örököseinek azon törekvéséről szólnak, hogy kiadják szeretett tanáruk írásait. A Wittgenstein írásai posztumusz kiadási folyamatainak ez a története kioltja azt a zsenikultuszt, amely a filozófiatörténetírás némelyikében még mindig él.
Ez a kultusz részben felelős azért a benyomásért, hogy a nagy filozófiai művek befejezett formában, kinyomtatva és bekötve hullanak ki egy elefántcsonttorony ablakából, csak azért, hogy eltalálják és inspirálják a következő arra járó zseniális filozófust. Valójában a filozófia történetében számos olyan eset van, amikor a nagy filozófusok tanítványainak és követőinek kellett tanáraik gondolatait publikálható formába önteniük.
Valójában így kezdődik a nyugati filozófia irodalmi hagyománya. Wittgenstein írásai esetében ez a könyv legalábbis bizonyos mértékig megnyitja a klasszikus filozófussá válás diszciplináris termelési folyamatainak fekete dobozát.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)