Értékelés:

A könyv Lygia Clark műveinek és pályafutásának átfogó és szépen bemutatott feltárása, kiváló minőségű fotóreprodukciókkal és művészi gondolkodásának alapos kommentárjaival.
Előnyök:Kiváló minőségű fotóreprodukciók, részletes szövegek a művész gondolatmenetéről, Lygia Clark pályájának átfogó áttekintése, lenyűgöző bemutatás, értékes a modern művészet kedvelői számára.
Hátrányok:Néhány kritikus kissé magasnak találta az árat, különösen mivel importált termékről van szó.
(6 olvasói vélemény alapján)
Lygia Clark: The Abandonment of Art, 1948-1988
A konkrét művészettől a relációs tárgyakig: Lygia Clark művészi útjai
A Lygia Clark brazil festő, szobrász és performanszművész munkásságának nagyszabású retrospektív kiállításához kapcsolódóan megjelent kiadvány lineáris és progresszív áttekintést nyújt a művész úttörő gyakorlatáról. Az 1940-es évek végétől az 1950-es évek közepéig modern mestereknél képzett Clark a brazíliai konstruktivista és neokonkrétista mozgalmak élvonalába tartozott, és művein keresztül a néző aktív részvételét támogatta. Clark munkásságát a korai absztrakt kompozícióktól a pályája végén létrehozott "biológiai architektúrákig" és "kapcsolati tárgyakig" vizsgálva ez a legátfogóbb angol nyelvű kötet a művészről. Pályafutása során három, kulcsfontosságú szakaszon alapuló fejezet - Absztrakció, Neo-konkretizmus és A művészet elhagyása - vizsgálja Clark produkciójának e kritikus pillanatait, rögzíti a munkásságában meghatározó lépést jelentő jelentős koncepciókat vagy művek konstellációit, és megvilágítja a művész életének körülményeit. A Clark személyes írásaiból származó, eddig publikálatlan archív szövegek jelentős válogatását tartalmazó kötet a huszadik századi művészettörténet-írás számára létfontosságú elsődleges dokumentációs forrás.
Lygia Clark (1920-1988) az 1940-es évek végétől az 1950-es évek közepéig Rio de Janeiróban és Párizsban tanult. Az 1960-as évek végétől az 1970-es évekig hosszas pszichoanalitikus terápiájával párhuzamosan egy sor rendhagyó műalkotást hozott létre, ami egy sor, a művészetben megalapozott terápiás javaslat kidolgozásához vezetett. Clark a hagyományos művészeti formák korlátaival foglalkozó kortárs művészek egyik fő referenciájává vált.