Machado de Assis és a narratív elmélet: Nyelv, utánzás, művészet és valósághűség az utolsó hat regényben

Eredeti címe:

Machado de Assis and Narrative Theory: Language, Imitation, Art, and Verisimilitude in the Last Six Novels

Könyv tartalma:

Ez a könyv azt állítja, hogy Machado de Assis, akit a latin-amerikai irodalom egyik legnagyobb írójaként tartanak számon, egyben a modern regényforma jelentős elméletalkotója is volt.

A nyugati irodalom műveiben elmélyülve és a francia szimbolista költészet fantáziadús olvasójaként Machado 1880 és 1908 között egy "új elbeszélést" hoz létre, amely Ferdinand de Saussure svájci nyelvész úttörő elméleteit vetíti előre, megmutatva, hogy még az elbeszélés nyelve sem menekülhet meg attól, hogy ne legyen megfoghatatlan és kétértelmű a jelentése. A nyelv mint önreferenciális szemiotikai rendszer természetéről szóló felfedezésből kiindulva Machado megalkotja "új elbeszélését".

Machado, akit Brazíliában régóta káprázatosan eredeti íróként ünnepelnek, a luso-brasíliai ken kívül nehezen vívta ki a tiszteletet és a figyelmet. Ő a "kívülálló" vagy "marginális" megtestesítője, az ikonoklasztikus és vadul innovatív zseni, aki egy olyan kultúrából származik, amelyet a nyugati irodalmi hierarchiában ritkán tanulmányoznak, és ezért a "különc" státuszába sorolják. Ha a brazil mester nem portugálul, hanem angolul, franciául vagy németül írt volna, ma a modern regény egyik igazi példaképének tartanák, mind kifejezésben, mind elméletben.

Kiadja a Bucknell University Press. Világszerte a Rutgers University Press forgalmazza.