Visiting Maggie: A Memoir
"Maggie halálos beteg. De nem mindig halálos beteg. A halála könnyes percek, fájdalmas órák vagy rossz napok formájában érkezik, de a kettő között az élete csupa életerős és reményteli.".
Sok könyvet írtak már a gyászról és a gyászfolyamatról. Ez egy különösen őszinte. A szerző legjobb barátjának haláláról szóló emlékirat, amely 1984-ben, Olaszországban, három hónap alatt íródott.
"Mivel a rákja annyira könyörtelen volt - írja Anita Harmon -, jegyzeteket készítettem, hogy kitisztuljon a fejem. A lehető legteljesebb mértékben jelen akartam lenni vele - amennyire csak tudtam, olyan hű akartam lenni a barátságunkhoz, amennyire csak tudtam, a saját elborzasztó reakcióimtól mentesen. Remélem, hogy ma senkinek sem kell átélnie azt, amin Maggie ment keresztül. Remélem, hogy a fájdalomcsillapítás hatékonyabb, mint 40 évvel ezelőtt. Mert ez nem volt egy jó halál. Az egyetlen méltóság, ami volt, az Maggie saját magától származott.".
Mivel úgy gondolta, hogy a naplója magánügy marad, Harmon nagyon őszintén beszél a reakcióiról. "Amikor ezeket az oldalakat írtam, eszembe sem jutott, hogy talán hasznosak lehetnek más, hasonló helyzettel szembesülő emberek számára. Olyan embereknek, akik a maguk részéről talán szégyellik a saját, elviselhetetlen veszteségre adott reakciójukat".".
Az évek során a kéziratot megosztotta barátaival. Őszinteségétől, Maggie olasz családjának eleven portréitól, a humortól és a szeretettől, amely a veszteséggel szemben is megmutatkozott, inspirálták, és arra biztatták, hogy ossza meg Maggie történetét szélesebb körben. Ennek eredménye ez a könyv.
Anita Harmon brit származású művész, költő és egykori terapeuta. Magánpraxisban, valamint üzleti és kormányzati szervezetek tanácsadójaként dolgozott az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)