Maimonides: A Radical Religious Philosopher
Vajon Maimonidész radikális filozófus volt, aki finoman érvelt egy naturalista világ mellett, és aki a Tóra parancsolatainak megtartását társadalmi és erkölcsi kötelezettségnek tekintette - vagy konzervatív zsidó hívő volt, aki csak filozófiai érveket próbált megfogalmazni a kinyilatkoztatott vallás mellett? Ez a kérdés a 12. századtól egészen napjainkig központi szerepet játszott Maimonidész értelmezésében.
E könyv négy fejezetében Shalom Sadik Maimonidész radikális filozófiai értelmezése mellett érvel. Az első fejezetben Sadik azt az ezoterikus módszert elemzi, amelyet Maimonidész a Tanácstalanok útmutatójának megírásakor alkalmazott. Ez az elemzés megpróbálja bemutatni, hogy Maimonidész a Kalauzban két különböző közönséghez szólt: 1.
A tanácstalan olvasót, aki szilárd filozófiai háttérrel rendelkezik, és a judaizmus és vallási szövegeinek szó szerinti értelmezésével küzd; 2. A tanulót, aki nem rendelkezik mély filozófiai háttérrel.
E megkülönböztetés alapján érzékelhetjük Maimonidész különböző céljait a Kalauzban, és ezáltal kialakíthatjuk a könyv modern értelmezési módszerét - egy olyan módszert, amelyet Sadik azt javasolja, hogy az akadémiai tudósok is fogadjanak el. A fennmaradó három fejezetben Sadik elemzi Maimonidész véleményét a szabad akarat természetéről és a választás pszichológiai folyamatáról; megvizsgálja az általánosan elfogadott vélemények ismeretelméleti jelentőségének kérdését; és foglalkozik a bibliai parancsolatok és a természetjog kérdésének kapcsolatával.