Olvasói vélemények
Összegzés:Philip Hayward könyvében a zene és a tengeri kultúra területén szerzett tudományos szakértelmét a sellőhagyományok szeszélyes felfedezésével ötvözi, így a nemek, a szexualitás és a sellők csábító mítoszának multidiszciplináris vizsgálatát eredményezi. Hayward a kulturális reprezentációkat, különösen a „Splash” című filmet boncolgatja, és játékos, mégis mélyreható elemzéssel vonja be az olvasót.
Előnyök:A könyv a tudományos szigor és a személyes lenyűgözés egyedülálló keverékét kínálja. Hayward meglátásai a folklórról és a médiakultúráról lenyűgözőek, és nagyra értékelhető az a képessége, hogy a sellőmitológia szemüvegén keresztül olyan összetett témákat tár fel, mint a nemiség és a szexualitás. Az olvasók élvezik a tudományos kutatás és a szeszélyes történetmesélés összjátékát.
Hátrányok:Néhányan talán kissé eklektikusnak vagy szétesőnek találják a könyv megközelítését, mivel a komoly tudományos diskurzus és a játékos történetmesélés között lavírozik. Az elemzés mélysége túlterhelő lehet a témában könnyedebb olvasmányt kereső olvasók számára is.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Making a Splash: Mermaids (and Mer-Men) in 20th and 21st Century Audiovisual Media
Könyv tartalma:
A sellők a nyugati filmművészet kezdete óta jelen vannak, és az őket bemutató filmek, tévésorozatok és videók száma az 1980-as évek óta ugrásszerűen megnőtt.
A Making a Splash a legkülönbözőbb audiovizuális műfajokban készült szövegeket elemzi. A nyugati kultúrában megjelenő sellők áttekintése után, amely számos tudományágra - többek között a médiatudományokra, a pszichoanalízisre és a posztstrukturalizmusra - támaszkodik, az egyes fejezetek esettanulmányokat nyújtanak a folklórfigurával való különleges foglalkozásról.
Hans Christian Andersen „A kis hableány” című művétől kezdve Ursula, Ariel csápos ellenlábasa megalkotásán át a Disney 1989-es filmjében, a hableányok vokalitásán, testiségén, cselekvőképességén és szexualitásán át a filmekben megjelenő aspektusokig, sőt a sellők ábrázolásáig, ez a munka meghatározó áttekintést nyújt ezen ősi mitikus alakok jelentőségéről a nyugati audiovizuális média 110 éves történetében.
