Making Climate Lawyers: Climate Change in American Law Schools, 1985-2020
Miért tartott ilyen sokáig, amíg az amerikai jogi egyetemeken elkezdték tanítani az éghajlatváltozást? Bár a legtöbb környezetvédelmi jogászprofesszor 1990-ben már tisztában volt az éghajlatváltozással, közel tizenöt évbe telt, amíg a témát beemelték a tantervükbe. Kimberly K. Smith új, innovatív munkájában azt vizsgálja, hogy az amerikai környezetvédelmi jog professzorai hogyan foglalkoztak az éghajlatváltozással, azonosítva az akadályokat, amelyekkel szembesültek, hogyan küzdötték le őket, és hogyan hozták létre az "éghajlati jogot" mint a jogi szakterületet.
A Making Climate Lawyers (Éghajlatjogászok) című könyv feltárja annak történetét, hogy az amerikai jogi egyetemek miért voltak ellenállók az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatással szemben, és hogy ez hogyan változott meg negyven év alatt, aminek eredményeképpen a jogi egyetemek országszerte beépítették az éghajlatváltozást a tantervükbe, sőt sokan még környezetvédelmi központokat is létrehoztak. Smith megkérdőjelezi az uralkodó magyarázatokat arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok miért volt lassú az éghajlat-politika kialakításában: nem csupán politikai ellenállás vagy rövidlátás volt az oka. A klímavédelmi jogi szakemberek létrehozása a jogi oktatás alapjainak megváltoztatását igényelte.
A Making Climate Lawyers (Éghajlati jogászok) több tucatnyi, oktatókkal és hallgatókkal készített interjú alapján hiánypótló az éghajlatváltozás szellemi történetével foglalkozó szakirodalomban, amelynek nagy része az éghajlati tudomány történetére összpontosít. Smith ehelyett arra összpontosít, hogy az éghajlati probléma hogyan illeszkedik (vagy nem illeszkedik) az amerikai jog szerkezetébe. Ezt a történetet használja lencseként, amelyen keresztül megérthetjük mind a jogi oktatás 1980-as évek óta tartó átalakulását, mind pedig az éghajlatváltozás mint politikai probléma természetét.
