Making Gullah: A Sapelo szigetlakók, a faj és az amerikai képzelet története

Olvasói vélemények

A könyv a Sapelo szigeten élő gullah kultúrát tárja fel, a tudományos kutatást személyes elbeszélésekkel ötvözve. Rávilágít a Gullah kialakulásának történelmi összefüggéseire és az afroamerikai identitásra gyakorolt hatására, miközben tárgyalja a közösség küzdelmeit a külső nyomás és a kulturális gyökerek eróziója közepette.

A könyv jól kutatott, és fényt derít az afroamerikai közösségek el nem mondott történeteire. Kritikus szemléletet nyújt a Gullah-kultúra kívülállók általi megteremtéséről, gazdagítja a történelmi narratívát, és összekapcsolja a múltat a közösséget érintő kortárs problémákkal. A szerző gyökereinek személyes érintettsége mélyebbé teszi az elbeszélést, ami szükséges és magával ragadó olvasmánnyá teszi.

Az írói stílus bonyolultnak mondható, szárazan kezdődik, majd egyre szenvedélyesebbé válik. Egyes olvasók bizonyos fejezeteket, különösen azokat, amelyek a tudományos szempontokra összpontosítanak, kissé unalmasnak találhatnak. Az elbeszélés bonyolultsága kihívás elé állíthatja azokat, akik nem ismerik a történelmi kontextust, és az utolsó fejezet földmegtartásra összpontosító része a fő témákhoz képest kiegészítésnek tűnhet.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Making Gullah: A History of Sapelo Islanders, Race, and the American Imagination

Könyv tartalma:

Az 1920-as és 1930-as években az antropológusok és folkloristák megszállottan kutatták az afroamerikaiak és afrikai gyökereik közötti kapcsolatokat. Ezzel egyidejűleg a népszerű nyomtatott sajtó és művészeti produkciók a fekete népi élet új vonzerejét használták ki, kiemelve az afrikai stílusú voodoo-t, mint a fekete népi kultúra lényeges elemét.

Számos kutató különösen egy helyszínre, a georgiai Sapelo Islandre gyűlt össze, hogy az "afrikai túlélőkről" szóló elméleteik alátámasztását keresse, és mindkét hatás különös keverékét hozta magával. E kutatások öröksége az, hogy a területet ma gullah közösségként azonosítják. Ez a széleskörű történet felforgatja a Sapelo-sziget Low Country-i feketéinek vizsgálatával kapcsolatos hosszú hagyományt azzal, hogy a megfigyelő lencsét újra az őket tanulmányozókra irányítja.

Cooper a források széles skáláját használja fel arra, hogy leleplezze az összefüggéseket a társadalomtudományok felemelkedése, a két világháború közötti voodoo-őrület, a fekete tanulmányok mozgalma, valamint a Low Country tengerparti fekete közösségeinek fekete földvesztése és földharcai között. Ami ebből kiderül, az a gullah nép örökségének lenyűgöző vizsgálata, és az, hogy miként képzelték újra és alakították át azt, hogy az évtizedek során nagyon eltérő célokat szolgáljon.