Értékelés:
A könyv a Sapelo szigeten élő gullah kultúrát tárja fel, a tudományos kutatást személyes elbeszélésekkel ötvözve. Rávilágít a Gullah kialakulásának történelmi összefüggéseire és az afroamerikai identitásra gyakorolt hatására, miközben tárgyalja a közösség küzdelmeit a külső nyomás és a kulturális gyökerek eróziója közepette.
Előnyök:A könyv jól kutatott, és fényt derít az afroamerikai közösségek el nem mondott történeteire. Kritikus szemléletet nyújt a Gullah-kultúra kívülállók általi megteremtéséről, gazdagítja a történelmi narratívát, és összekapcsolja a múltat a közösséget érintő kortárs problémákkal. A szerző gyökereinek személyes érintettsége mélyebbé teszi az elbeszélést, ami szükséges és magával ragadó olvasmánnyá teszi.
Hátrányok:Az írói stílus bonyolultnak mondható, szárazan kezdődik, majd egyre szenvedélyesebbé válik. Egyes olvasók bizonyos fejezeteket, különösen azokat, amelyek a tudományos szempontokra összpontosítanak, kissé unalmasnak találhatnak. Az elbeszélés bonyolultsága kihívás elé állíthatja azokat, akik nem ismerik a történelmi kontextust, és az utolsó fejezet földmegtartásra összpontosító része a fő témákhoz képest kiegészítésnek tűnhet.
(3 olvasói vélemény alapján)
Making Gullah: A History of Sapelo Islanders, Race, and the American Imagination
Az 1920-as és 1930-as években az antropológusok és folkloristák megszállottan kutatták az afroamerikaiak és afrikai gyökereik közötti kapcsolatokat. Ezzel egyidejűleg a népszerű nyomtatott sajtó és művészeti produkciók a fekete népi élet új vonzerejét használták ki, kiemelve az afrikai stílusú voodoo-t, mint a fekete népi kultúra lényeges elemét.
Számos kutató különösen egy helyszínre, a georgiai Sapelo Islandre gyűlt össze, hogy az "afrikai túlélőkről" szóló elméleteik alátámasztását keresse, és mindkét hatás különös keverékét hozta magával. E kutatások öröksége az, hogy a területet ma gullah közösségként azonosítják. Ez a széleskörű történet felforgatja a Sapelo-sziget Low Country-i feketéinek vizsgálatával kapcsolatos hosszú hagyományt azzal, hogy a megfigyelő lencsét újra az őket tanulmányozókra irányítja.
Cooper a források széles skáláját használja fel arra, hogy leleplezze az összefüggéseket a társadalomtudományok felemelkedése, a két világháború közötti voodoo-őrület, a fekete tanulmányok mozgalma, valamint a Low Country tengerparti fekete közösségeinek fekete földvesztése és földharcai között. Ami ebből kiderül, az a gullah nép örökségének lenyűgöző vizsgálata, és az, hogy miként képzelték újra és alakították át azt, hogy az évtizedek során nagyon eltérő célokat szolgáljon.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)