Making Sex: Test és nemek a görögöktől Freudig

Olvasói vélemények

Thomas Laqueur „Making Sex” című könyve a szex és a nemek fogalmának történelmi fejlődését vizsgálja, megkérdőjelezve az egy- és kétnemű modellek régóta fennálló nézeteit. Bár a könyv érdekes történelmi betekintést nyújt a nemekről és az anatómiáról alkotott társadalmi felfogásokról, kritikák érik túlzottan leegyszerűsített érvei és bonyolult írásmódja miatt, amelyet egyes olvasók nehezen emésztettek meg.

Jól megalapozott történelmi betekintés a nemek és az anatómia kérdéskörébe az ókortól a 20. századig.

Különböző irodalmi forrásokkal foglalkozik, gazdagítva a nemek társadalmi konstrukcióiról szóló vitát.

(10 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Making Sex: Body and Gender from the Greeks to Freud

Könyv tartalma:

Ez a könyv a szex évszázadokon átívelő kialakulásáról és megszűnéséről szól. Elmondja a szex elképesztő történetét a Nyugaton az ókortól a modern korig, a reproduktív anatómia és fiziológia fejlődésének pontos bemutatásával. Thomas Laqueur történetének szereplőit - az emberi nemi szerveket és örömöket, az ételt, a vért, az ondót, a petesejtet, a spermát - nem lehet nem felismerni, de meg fogunk lepődni azon, hogy milyen cselekménybe szőtték őket tudósok, politikai aktivisták, irodalmárok és mindenféle teoretikusok.

Laqueur azzal a kérdéssel kezdi, hogy a tizennyolcadik század végén miért kezdték a női orgazmust a fogantatás szempontjából irrelevánsnak tekinteni, majd a szexuális jellemzőkkel kapcsolatos nyugati nézetek két évezred alatt bekövetkezett drámai változását követi nyomon. Útközben két "fő cselekmény" bontakozik ki. Az egynemű történetben a nő a férfi tökéletlen változata, és anatómiáját és fiziológiáját ennek megfelelően értelmezik: a hüvelyt belső pénisznek, a méhet herezacskónak, a petefészkeket heréknek tekintik. A test tehát a társadalmi nem reprezentációja, nem pedig alapja. A felvilágosodás utáni gondolkodásban inkább a második cselekmény dominál, míg az egynemű modell szilárdan gyökerezik a klasszikus műveltségben. A kétnemű történet szerint a test határozza meg a nemi különbségeket, a nő a férfi ellentéte, összehasonlíthatatlanul különböző szervekkel, funkciókkal és érzésekkel. A két cselekmény átfedésben van; egyik sem rendelkezik soha monopóliummal. A tudomány sok új tényt megállapíthat, de még így is - érvel Laqueur - a tudomány csak egy új beszédmódot, egy retorikát biztosított, nem pedig a női felszabadulás vagy a társadalmi haladás kulcsát. A Making Sex Freuddal ér véget, aki a neurológiai bizonyítékokat tagadva ragaszkodik ahhoz, hogy amint egy lány nővé válik, szexuális élvezetének helye a csiklóról a vaginára helyeződik át; a lány a teste ellenére, nem pedig annak köszönhetően válik azzá, amit a kultúra megkövetel. Freud híres mondását megfordítva Laqueur azt állítja, hogy a sors anatómia. A szex, más szóval, egy mesterkélt dolog.

Ez egy erőteljes történet, lendületesen megírva és a részleteket (legyen az technikailag szigorú vagy fantáziadúsan fantáziadús) elmesélő éles érzékkel. A Making Sex az olvasók széles körében fog gondolkodásra serkenteni, akár vitára, akár meglepett egyetértésre.