Makroökonómia alulról építkezve

Olvasói vélemények

A könyv megkísérli kritizálni a jelenlegi makrogazdasági elméletet és annak a szubjektív várható hasznosságra való támaszkodását, Bentham és Keynes történelmi perspektíváira hivatkozva. Úgy tűnik azonban, hogy félreértelmezi a Knighti-féle bizonytalanság bizonyos alapkoncepcióit.

A könyv felismeri a jelenlegi makrogazdasági elmélet korlátait, és foglalkozik a történeti közgazdasági gondolkodással.

A szerzők a Knight-féle határozatlan valószínűségekkel kapcsolatban hiányos megértésről tesznek tanúbizonyságot, és fontos meghatározásokat és fogalmakat fogalmaznak félre, ami kritikájukban pontatlanságokhoz vezet.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Macroeconomics from the Bottom-Up

Könyv tartalma:

Ez a könyv abból a meggyőződésünkből született, hogy az NNS-DSGE megközelítés az aggregált piaci eredmények elemzésére alapvetően hibás. Az a gyakorlat, hogy az SMD-eredményt egy fiktív RA-hoz való visszatéréssel hidaljuk át, megoldhatatlan módszertani problémákhoz vezet, és ez a DSGE-modellek gyökere, amelyek nem képesek kielégítően megmagyarázni a valós világ olyan jellemzőit, mint az árfolyam- és bankválságok, a buborékok és a terelés a pénzügyi piacokon, a fogyasztók és vállalkozók hangulatának ingadozása, az aggregált változók aszimmetriái és perzisztenciája stb.

E nézettel ellentétben kritikánk azon az előfeltevésen alapul, hogy minden modern makrogazdaságot inkább heterogén kölcsönhatásban lévő egyének komplex rendszereként kell modellezni, amelyek egyszerű és empirikusan igazolt szabályok szerint adaptívan és autonóm módon viselkednek. Javasolt megközelítésünket alulról felfelé irányuló adaptív makroökonómiának (Bottom-up Adaptive Macroeconomics, BAM) nevezzük. Három okból állítjuk, hogy e könyv tartalma a makroökonómia területére írható be: i) Olyan keretrendszert keresünk, amely segít koherens módon gondolkodni két vagy több piac közötti összefüggésekről.

A következőkben konkrétan három piacot veszünk figyelembe: az árupiacot, a munkaerőpiacot és a kölcsönözhető pénzeszközök piacát.

Ebben a tekintetben a valós idő számít: ami az egyik piacon történik, az attól függ, hogy mi történt, mi történik, vagy mi fog történni más piacokon. Ez azt jelenti, hogy az intertemporális koordinációs kérdéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

ii) Végül minden az árakról és a mennyiségekről szól. Minket azonban leginkább az aggregált árak és mennyiségek érdekelnek, vagyis a heterogén egyének nagy populációjának decentralizált tranzakcióinak szétszórt eredményeiből felépített indexek. Minden egyes egyén céltudatosan cselekszik, de semmit sem tud a piacokat összességében tisztázó árak és mennyiségek szintjeiről.

iii) Abban a reményben, hogy tudományos állításokat állíthatunk, a BAM arra a feltételezésre támaszkodik, hogy az egyéni céltudatos viselkedés szabályszerűségekké aggregálódik. A makroszintű viselkedés azonban radikálisan eltérhet attól, amit az egyes egységek el akarnak érni. Ebben az értelemben az aggregált eredmények az egyéni cselekvésekből és kölcsönhatásokból alakulnak ki.