Mamalita: An Adoption Memoir

Olvasói vélemények

Jessica O'Dwyer Mamalita című könyve egy mélyen megindító memoár, amely a szerző érzelmi és kihívásokkal teli útját meséli el, amikor lányát Guatemalából adoptálta. Személyes tapasztalatain keresztül rávilágít a bürokráciával, a kulturális alkalmazkodással és az anyai szeretettel való küzdelmekre. A könyvet dicsérik magával ragadó elbeszélői stílusa miatt, amely inkább hasonlít egy thrillerhez, mint egy hagyományos memoárhoz, és vitára késztet az örökbefogadás összetettségéről és a szülők előtt álló kihívásokról.

A könyv jól megírt és magával ragadó, thrillerként olvasható, amely az olvasókat a székük szélén tartja. Jessica O'Dwyer őszinte és szívből jövő beszámolót ad örökbefogadási útjáról, értékes betekintést nyújtva a nemzetközi örökbefogadás érzelmi és gyakorlati aspektusaiba. A szerző tiszteletben tartja a guatemalai kultúrát, miközben nyersen ábrázolja az örökbefogadási folyamat során felmerülő nehézségeket. Sok olvasó úgy találja, hogy a könyv egyszerre olvasmányos és tanulságos pillantást vet az anyaságra és a rugalmasságra.

Néhány olvasó úgy érezte, hogy a könyv félreismerteti a guatemalai embereket, a negatív tapasztalatokra összpontosítva, miközben elhanyagolja a guatemalai kultúra melegségét és pozitív tulajdonságait. A kritikák között szerepel az ország és az emberek ábrázolásának kiegyensúlyozatlansága, ami egyesek szerint háttérbe szorította a kultúra együttérzőbb aspektusait.

(80 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Ez a lebilincselő memoár részletesen bemutatja egy hétköznapi amerikai nő próbálkozását, hogy egy kislányt fogadjon örökbe Guatemalából, a nyomasztó megpróbáltatások közepette.

Jessica O'Dwyer mindössze 32 évesen korai menopauzát tapasztal, ami látszólag véget vetett az anyává válás esélyének. Évekkel később, házasan, de gyermektelenül, egy guatemalai örökbefogadási weboldalon rábukkan egy kéthónapos kislány fényképére, és azonnal kapcsolatot érez.

Jessica és férje már az első pillanattól kezdve számos és őrjítő akadállyal szembesül. Egy évnyi fáradhatatlan erőfeszítés után Jessica azt tapasztalja, hogy az örökbefogadási ügynökség elhagyja; nem csügged, felmond a munkahelyén, és Antiguába költözik, hogy a kislányt magával hozhassa, hogy vele élhessen, és lezárhassa az örökbefogadást, bármi áron. Végül, hónapokig tartó csalódások után, átverekszi magát a kényes örökbefogadási folyamaton, és végre hazaviheti új lányát.

A Mamalita éppúgy szól az anya és gyermeke közötti kötelékről, mint arról, hogy az örökbefogadó szülők milyen messzire mennek el, hogy hazahozzák gyermeküket. Ez az egyszerre megrázó, szívszorító és lelkesítő, klasszikus történet egy anya szeretetének diadaláról a szinte leküzdhetetlen akadályok felett.