Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Mandeville's Fable: Pride, Hypocrisy, and Sociability
Miért kell komolyan vennünk Bernard Mandeville-t mint filozófust
Bernard Mandeville A méhek meséje felháborította tizennyolcadik századi közönségét azzal, hogy azt hirdette, hogy a magánbűnök közjóléthez vezetnek. Ma a művet leginkább a laissez-faire kapitalizmus egyik korai iterációjaként ismerjük. Ebben a könyvben Robin Douglass túlmutat Mandeville nagyszerű művének hírhedtségén, hogy visszaszerezze annak státuszát, mint a felvilágosodás korának egyik legélesebb filozófiai tanulmányát az emberi természetről és a társadalom eredetéről. Mandeville erkölcsi, társadalmi és politikai eszméire összpontosítva Douglass revelatív beszámolót nyújt arról, hogy miért kell Mandeville-t filozófusként komolyan vennünk.
Douglass szakszerűen rekonstruálja Mandeville elméletét arról, hogy az önző egyének, akik mindenekelőtt a hírnevükkel és társadalmi rangjukkal törődnek, hogyan tudnak békésen együtt élni nagy társadalmakban. Eszerint a büszkeség és a szégyen az emberi viselkedés fő motívumai, és erkölcsi gyakorlatunk mögött nagy adag képmutatás és önbecsapás húzódik meg. Elemzésében Douglass szorosan figyelemmel kíséri a Fable különböző kiadásai közötti változásokat; Mandeville érveit más XVIII. századi filozófusok - köztük Shaftesbury, Hume és Smith - ellenvetéseinek és rivális elméleteinek fényében vizsgálja; és a szociálpszichológia újabb eredményeire támaszkodik.
Mandeville filozófiájának e részletes és eredeti újraértékelésével Douglass megmutatja, hogy A méhek meséje - az emberi természet sötét oldalának megvilágításával - még ma is képes elbizonytalanítani az olvasókat.
