Olvasói vélemények
Összegzés:A „Már halott” című könyv a keménykötésű detektívregény és a vámpírvilág egyedülálló keveréke, melynek főszereplője Joe Pitt, a magánnyomozó, aki New York City egy zord változatában a különböző vámpírklánok bonyolult politikájában navigál. Az elbeszélés intenzív, gyors tempójú cselekménye leköti az olvasó érdeklődését, különösen az első háromnegyedében, bár néhány olvasó a vége felé a hosszú monológok és a bonyolult mellékszálak miatt hanyatlást észlelt.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és gyors tempójú elbeszélés, amely már az elejétől fogva magával ragadja az olvasót.
⬤ A vámpírmitológia egyedi és frissítő megközelítése, amely a vámpírságot nem természetfeletti átokként, hanem fertőző betegségként kezeli.
⬤ Jól kidolgozott és komor világépítés, hihető helyszínnel.
⬤ Joe Pitt erős karaktere, aki kemény, független nyomozóként jelenik meg.
⬤ Súlyos akció és noir stílusú történetvezetés, amely a krimik rajongóinak is tetszik.
Hátrányok:⬤ A párbeszéd formázása (idézőjelek helyett kötőjelek használata) zavaró és frusztráló lehet.
⬤ A hagyományos fejezetmegszakítások hiánya megnehezíti a megállási pontok megtalálását.
⬤ Joe Pitt karaktere nem elég mély, ami miatt néhány olvasó úgy érzi, hogy nem kötődik hozzá.
⬤ Néhány mellékszál, különösen a vége felé, túlságosan bonyolult lehet, és elvonja a figyelmet a történetről.
⬤ Érett témákat tartalmaz, például erőszakot, vérfertőzést és grafikai tartalmakat, amelyek nem biztos, hogy minden olvasó számára megfelelőek.
(218 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Already Dead
Könyv tartalma:
Azok a történetek, amiket hallottál? Amik olyan dolgokról szólnak, amik csak éjszaka jönnek elő? Dolgokról, amik vérrel táplálkoznak, velünk táplálkoznak? Van egy hírem számodra: igazak. Csak ez nem olyan, mint a filmekben vagy az öreg Stoker mesekönyvében. Ez rosszabb. Főleg, ha történetesen te vagy az egyikük. Csak kérdezd Joe Pittet.
Egy kóborló van szabadlábon. Valami bolond, aki megfertőződött egy húsevő baktériummal, itt téblábol, és megpróbálja megrágni az emberek agyát. Joe utálja a sámánokat, de mégis neki kell foglalkoznia velük. Ilyen az élete. Kivéve, hogy a túlvilági élet talán jobb szó lenne.
A Battery-től Bronxig, folyótól folyóig Manhattanben hemzsegnek a vámpírok. Joe is közéjük tartozik, és nem örül ennek. Igen, erősebb és gyorsabb lesz nálad, és kemény, mint a szög, és nehéz megölni. De azzal tölti az éjszakáit, hogy megpróbál egy liter vért szerezni, hogy megetesse a Vyrust, ami felfalja őt, nem az ő elképzelése a jó időtöltésről. És Joe nem könnyíti meg a dolgát. A saját útját járja, nem hajlandó szövetkezni a klánokkal, akik Manhattan élőhalott alvilágát irányítják - nem könnyű. Még rosszabb, amikor egyszer csak a Koalícióval - a város legerősebb klánjával - keveredik össze, és egy szegény kis gazdag lányt keresve találja magát, aki eltűnt Alphabet Cityben.
Most a Koalíció és a lány előkelő szülei lihegnek a nyakában, anarchista vámpírok lökdösik, és egy őrült vámpírszekta üldözi. Panaszkodásra azonban nincs idő. Meg kell találnia azt a lányt, és meg kell ölnie azt a sámándobost, mielőtt leesik az ostor... és mielőtt felkel a nap.
