Maradandó alakzat Samuel Beckett és Alberto Giacometti esetében

Eredeti címe:

Residual Figuration in Samuel Beckett and Alberto Giacometti

Könyv tartalma:

1945-ben Alberto Giacometti (1901-66) svájci szobrász hat gyufásdobozt hozott haza Párizsba, amelyek tele voltak háborús éveinek munkáival: apró figurákkal, amelyek egyetlen érintésre összeomlottak. Samuel Beckett (1906-89) ír drámaíró ez idő tájt kezdett el darabokat írni, először Eleutheria, majd Godot-ra várva. Amikor 1961-ben összejöttek, hogy együtt dolgozzanak a Godot újbóli színpadra állításán, mindketten másfajta figurák felé fordították figyelmüket: Giacometti a vaskos, elkeskenyedő alakokra, amelyek mintha beleolvadnának a környezetükbe, Beckett pedig az egyre inkább testetlen karakterekre, mint például Henry és Ada a Parázs című filmben.

Mit tudunk meg ebből a fordulatból az olyan figurák ábrázolásában, amelyek úgy tűnik, hogy az érzékelési folyamatainkban önmagukat hozzák létre és oldják fel? Beckett drámai műveinek és Giacometti művészetének alapos vizsgálatán keresztül Lin Li nyomon követi a figuráció e sajátos típusának fejlődését, és feltárja a személyiségre, a retorikára és az intermediális olvasásra gyakorolt hatását.

Lin Li az Antwerpeni Egyetem tudományos munkatársa.