Maria Mitchell és a tudomány szexualizálása: Egy csillagász az amerikai romantikusok között

Olvasói vélemények

A könyv átfogó és inspiráló beszámolót nyújt Maria Mitchell életéről, kiemelve a 19. században női csillagászként végzett úttörő munkásságát. Személyes története összefonódik a szélesebb körű kulturális és tudományos változásokkal, kiemelve a feminizmus, az emancipáció és a tudomány professzionalizálódásának témáit.

A könyv jól kutatott és informatív, könnyen olvasható, lebilincselő elbeszélést nyújt. Rávilágít egy jelentős, ám gyakran figyelmen kívül hagyott történelmi személyiségre, és betekintést nyújt a tudományban dolgozó nők előtt álló kihívásokba egy átalakuló korszakban. A kritikusok dicsérték a könyv inspiráló tulajdonságait és a történelmi kontextus mélységét.

Néhány olvasó megjegyezte, hogy a könyv kissé úgy olvasható, mint egy szakdolgozat, ami nem biztos, hogy mindenkinek tetszik. Bár a leírás szerint gyors és könnyű olvasmány, azok, akik tisztán elbeszélésközpontú életrajzot keresnek, talán kevésbé találják lebilincselőnek.

(8 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Maria Mitchell and the Sexing of Science: An Astronomer Among the American Romantics

Könyv tartalma:

Amerika egyik első hivatásos csillagászának története és a változások, amelyek ahhoz vezettek, hogy a tudomány egy férfiak által uralt terület lett

A 19. század számos olyan értelmiségi nő van, akiknek a korszakot felkavaró filozófiai, társadalmi és tudományos vitákban játszott döntő szerepét még nem vizsgálták meg teljes mértékben. Közéjük tartozik Maria Mitchell csillagász.

Tekintettel arra, hogy manapság viszonylag kevés a tudós nő, a legtöbben azt feltételezzük, hogy a tudomány mindig is férfias terület volt. De ahogy Ren e Bergland emlékeztet bennünket, a tudományt és a humán tudományokat a tizenkilencedik században nem tekintették különálló szférának.

Sőt, a polgárháború előtt a nők a természettudományokban és a matematikában virágoztak, olyan tudományágakban, amelyeket politikailag kevésbé tartottak fenyegetőnek és kevésbé jövedelmezőnek, mint a humán tudományokat. Mitchell az apjánál, egy amatőr csillagásznál tanult.

Megtanulta magának az akkori magasabb matematikát.

És évekig rendszeresen "pásztázta" a tiszta nantucketi éjszakai égboltot a tetőn lévő csillagvizsgálójában lévő távcsővel.

Ezeknek a szorgalmas megfigyeléseknek köszönhetően Mitchell 1847-ben felfedezett egy üstököst, és ezzel nemzetközi hírnévre tett szert. Néhány éven belül ő volt Amerika egyik első hivatásos csillagásza.

A "Vénusz számítógépeként" - egyfajta emberi számológépként - az amerikai haditengerészet Nautikai Almanachja számára kiszámította a bolygó változó helyzetét. Egy európai szellemi körút után, amelynek során Rómában töltötte a telet Sophiával és Nathaniel Hawthorne-nal, Mitchell meghívást kapott a Vassar College alapító tanszékére, ahol későbbi éveit a női csillagászok következő generációjának mentorálásával töltötte. Tragikus módon a következő évtizedekben a diákjai számára a következő évtizedekben megszűntek a lehetőségek, mivel az egyre inkább férfi tudományos intézmény kezdett bezárkózni.

Mitchell hiába tiltakozott ez ellen a kulturális változás ellen. Ebben a magával ragadóan olvasmányos életrajzban Ren e Bergland bemutatja azokat az ideológiai, tudományos és gazdasági változásokat, amelyek a tudomány eredeti, ma már olyannyira megszokott, hogy a legtöbben nem is ismerjük másként.