Értékelés:
A könyv a 14. századi történész, Ibn Khaldun életébe és eszméibe enged betekintést, kiemelve a történelem és a társadalomtudományok megértéséhez való hozzájárulását. Miközben az írást dicsérik a világosságáért és a hozzáférhetőségéért, egyes kritikusok az iszlám tanítások értelmezésének vélt elfogultsága és pontatlansága miatti aggodalmakra hívják fel a figyelmet.
Előnyök:⬤ Az Ibn Khaldunnal kapcsolatos angol nyelvű szakirodalom hiánypótló.
⬤ Átfogó elemzést kínál történelmi modelljéről és társadalmi elképzeléseiről.
⬤ Világos írás, amely segíti az arabul nem beszélőket az összetett fogalmak megértésében.
⬤ Rávilágít az Ibn Khaldun eszméi és a társadalomtudományok számos alapvető elmélete közötti kapcsolatra.
⬤ Egyes kritikák bírálják a szerzőt a finom iszlamofóbia és a malaki tanításokkal kapcsolatos pontatlanságok miatt.
⬤ Aggodalmak az iszlám történelem félreértelmezésével kapcsolatban, különösen a Mohamednek tulajdonított erőszakos módszerekkel való összehasonlítással kapcsolatban.
⬤ A könyv beszámolója félrevezetheti az olvasót bizonyos iszlám gyakorlatok kontextusát illetően.
(7 olvasói vélemény alapján)
Orange Trees of Marrakesh: Ibn Khaldun and the Science of Man
Ibn Khaldun (1332-1406) arab muszlim, az andalúziai tudósok és sevillai tisztviselők tunéziai leszármazottja Muqaddimah című remekművében olyan módszert dolgozott ki a történelmi bizonyítékok értékelésére, amely lehetővé tette számára, hogy azonosítsa az események mögöttes okait.
Módszertanát az arisztotelészi természet- és ok-okozati összefüggésekről alkotott elképzelésekből vezette le, és ezt alkalmazta egy dialektikus modell megalkotására, amely magyarázatot adott az észak-afrikai dinasztiák ciklikus felemelkedésére és bukására. A Muqaddimah a világ első példája a strukturális történelem és a történeti szociológia tudományának.
Négy évszázaddal az európai felvilágosodás előtt ez a mű megelőzte a modern történetírást és társadalomtudományt. Stephen F. Dale The Orange Trees of Marrakesh című könyvében Ibn Khaldun művelt városi értelmiségiként és hivatásos vallásbíróként tűnik fel, aki követelte muzulmán történész társaitól, hogy hagyjanak fel az elbeszélő történetírás értéktelen hagyományával, és ehelyett a társadalmi szervezetek filozófiailag megalapozott megértésére alapozzák műveiket.
A történeti kutatások feltűnően modern megközelítése a premodern világ kiemelkedő történettudósává tette őt. Azt is bizonyította, hogy egy olyan szellemi vonalhoz tartozott, amely Platónnal, Arisztotelésszel és Galénessel kezdődik; a görög-muszlim filozófusokkal, al-Farabival, Avicennával és Averroésszel folytatódik; és Montesquieu-vel, Hume-mal, Adam Smith-szel és Durkheimnel újul meg.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)