Letitia Trent legújabb gyűjteményében a versei burkoltan szövődnek a vágások közötti lélegzetvételek között, elidőzve a gyakran képernyőn kívül hagyott terekben. A mű a nők szemszögéből közelíti meg az istenített filmeket, az elveszett és elfeledett hangokat a szerzői mítoszok mindent elsöprő mítoszával szemben.
A Match Cut éppúgy ápolja filmes múzsáit, mint ahogyan kritizálja őket. Nem égeti le, hanem teret teremt a nők és femmesek számára, hogy reagáljanak a férfiak által alkotott jelenetekre és karakterekre. Trent gyűjteménye a férfi tekintet korlátait hangsúlyozza, és azt, ahogyan a nőket gyakran trópusokra redukálják.
A „Blue Velvet”-ben Trent azt mondja, „minden serpenyővel, / minden gyufavágással, / hogy amikor a nőkről van szó, // valójában csak két...”. Az ezeken az oldalakon élő narrátorok nem várják meg, hogy a rendezőik szólítsák őket.
Saját történeteiket alakítják, az általunk szeretett meséket töltik meg azokkal a hangokkal, amelyek mindig is hiányoztak. Trent versei gyakran sötét helyeken laknak, de létezésük a szabadulás aktusa.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)