Értékelés:
A könyv részletes beszámolót nyújt a gettysburgi csatát követő eseményekről, jelentős hiányt pótolva a polgárháborús irodalomban. Jól megalapozott beszámolót nyújt a Meade és Lee tábornokok közötti manőverezésről, kiemelve az ebben az időszakban korábban figyelmen kívül hagyott csatákat és stratégiai döntéseket. Az írást dicsérik, mert magával ragadó és informatív, a szerző pedig hatékonyan használja fel az elsődleges forrásokat, hogy megteremtse e történelmi események eleven elbeszélését.
Előnyök:⬤ A Gettysburg utáni események átfogó és részletes bemutatása.
⬤ Jól megírt és magával ragadó elbeszélői stílus.
⬤ Erős kutatás és az elsődleges források felhasználása.
⬤ Kevéssé ismert csatákat és történelmi részleteket hoz felszínre.
⬤ Kiegyensúlyozott képet nyújt mind Meade, mind Lee tetteiről és döntéseiről.
⬤ Arra ösztönzi az olvasókat, hogy várják a sorozat további köteteit.
⬤ A méretezhető és interaktív térképek hiánya a Kindle kiadásban.
⬤ Néhány olvasó kissé unalmasnak találta a katonai részleteket.
⬤ Az eladó lassú szállítása, amit egy kritikus megjegyzett.
⬤ Kritika Meade tábornok teljesítményének ábrázolásával kapcsolatban, ami némi elfogultságot sugall az ábrázolásban.
(41 olvasói vélemény alapján)
Meade and Lee After Gettysburg: The Forgotten Final Stage of the Gettysburg Campaign, from Falling Waters to Culpeper Court House, July 14-31, 1863
GYŐZTES, 2017, GETTYSBURGI POLGÁRHÁBORÚS KEREKASZTAL KÖNYVDÍJ.
"AZ ÉV KELETI SZÍNHÁZI KÖNYVE" - POLGÁRHÁBORÚS KÖNYVEK ÉS SZERZŐK.
Jeffrey Hunt: Meade és Lee Gettysburg után: The Forgotten Final Stage of the Gettysburg Campaign, from Falling Waters to Culpeper Court House, 14-31, July 14-31, 1863 című könyve a polgárháborús olvasók számára feltárja azt, ami 150 éve rejtőzködött a szemünk előtt: A gettysburgi hadjárat nem a Potomac partján ért véget július 14-én, hanem két héttel később mélyen Közép-Virginiában, a Rappahannock vonalán.
A közhiedelemmel ellentétben, amint Robert E. Lee észak-virginiai hadserege átcsúszott a felduzzadt Potomac folyón vissza Virginiába, a Lincoln-kormányzat nyomást gyakorolt George Meade-re, hogy gyorsan keljen át az üldözőbe - és így is tett. Ahelyett azonban, hogy Lee nyomába eredt volna, Meade a Blue Ridge-hegység keleti oldalán dél felé haladt, macska-egér játékban, hogy túljárjon ellensége eszén, és elfoglalja a magas erdős terepen áthatoló stratégiai réseket. Ezzel csapdába ejthette volna Lee-t a Shenandoah-völgy északi részén, és potenciálisan meghozhatta volna azt a döntő győzelmet, amely a Potomac folyótól északra elkerülte az Unió fegyvereseit.
Az ezt követő két hét nagyszabású sakkjátszma volt, ahol minden volt a tét - kemény meneteléssel, lovassági támadásokkal, súlyos csetepatékkal és díszletharcokkal teli drámai események, amelyek azzal fenyegettek, hogy a háború végét jelentő nagyszabású összecsapássá fajulnak a keleti hadszíntéren. Egy dolog mindvégig világos maradt: az uniós katonák a közlegényektől a tábornokokig továbbra is féltek Lee hadseregének halálos erejétől.
A Meade és Lee Gettysburg után, a két ellenfél között 1863. július 14-től 1863 végéig tartó hadjáratról szóló három kötet közül az első, a hivatalos feljegyzésekre, ezredtörténetekre, levelekre, újságokra és más forrásokra támaszkodik, hogy napról napra beszámoljon erről a lenyűgöző, nagy tétekkel teli ügyről. Az eredeti térképekkel és kiváló fényképekkel párosuló élénk próza jelentős hozzájárulást nyújt a polgárháborús irodalomhoz.
Huntnak köszönhetően ez a fontos két hét - amelyet eddig a gettysburgi csata beárnyékolt, és amelyet a polgárháború történetét írók szinte teljesen figyelmen kívül hagytak - végre megkapta azt a figyelmet, amelyet már régóta megérdemelt. Az olvasók soha többé nem fogják ugyanúgy látni a gettysburgi hadjáratot.
