Értékelés:
Kirschenbaum „Mechanizmusok” című írása a digitális szövegek törvényszéki szemléletét mutatja be, hangsúlyozva a digitális művek fizikai tárolásának és eredetének megértésének fontosságát. A könyv hidat képez a digitális bölcsészettudományok és a médiatudományok között, betekintést nyújt a született digitális irodalom összetettségébe és az elektronikus írás egyedi tulajdonságaiba. Bár elsősorban a tudósoknak szól, az érdeklődő nem akadémikusok számára is hozzáférhető marad, különösen a könyv második felében, amely konkrét műveket elemez.
Előnyök:⬤ Kiváló bevezetés a digitális törvényszéki szakértelembe és a született digitális irodalomba.
⬤ Új perspektívákat nyújt a bibliográfia és a szövegkritika területén.
⬤ Foglalkozik a magánélet és a digitális szövegek fizikalitása körüli fontos kérdésekkel.
⬤ Részletes elemzést nyújt konkrét újmédiás művekről, köztük az „Agrippáról”.
⬤ A második részben a nem akadémikusok számára is hozzáférhető.
⬤ Az első fele lassú és sűrű lehet azok számára, akik nem ismerik a médiatudományokat.
⬤ Egyes olvasók számára a médiatudományon belüli bizonyos viták kihívást jelenthetnek vagy kevésbé vonzóak lehetnek.
⬤ A digitális humán tudományok iránti érdeklődést igényel a teljes megértéshez.
(4 olvasói vélemény alapján)
Mechanisms: New Media and the Forensic Imagination
Egy új „textuális tanulmányok” és archiválási megközelítés az újmédia és az elektronikus irodalom műveinek vizsgálatára, amely a számítógépes kriminalisztika technikáit alkalmazza William Gibson „Agrippa” című elektronikus versének, Michael Joyce „Afternoon” című művének és a Mystery House című interaktív játéknak a médiaspecifikus olvasásához. A Mechanizmusok című könyvében Matthew Kirschenbaum az új médiát és az elektronikus írást a minden médiumban az írást, a beírást és a szövegek továbbítását szabályozó szöveges és technológiai alapelvek - a törlés, a variabilitás, az ismételhetőség és a túlélhetőség - alapján vizsgálja.
A Mechanizmusok az első olyan könyv a maga területén, amely jelentős figyelmet szentel a tárolásnak - különösen a merevlemeznek -, és azt állítja, hogy a tárolóeszközök adottságainak megértése elengedhetetlen az új médiumok megértéséhez. Kirschenbaum különbséget tesz a „törvényszéki materialitás” és a „formális materialitás” között, és az új médiaművek tanulmányozásához alkalmazott számítógépes törvényszéki technikákat alkalmaz.
Ahogyan a bölcsészettudományi tudományág, a textual studies a könyveket mint fizikai tárgyakat vizsgálja, és a szövegek különböző változatait követi nyomon, a számítógépes törvényszéki vizsgálatok arra ösztönöznek bennünket, hogy az új médiát a konkrét változatok, platformok, rendszerek és eszközök szempontjából érzékeljük. Kirschenbaum ezeket a technikákat az új média és az elektronikus irodalom három mérföldkőnek számító művének médiaspecifikus olvasatában mutatja be, amelyek mindegyike a személyi számítógépek formáló korszakából származik: a Mystery House című interaktív fikciós játék, Michael Joyce Afternoon: A Story, és William Gibson „Agrippa” című elektronikus költeménye.