Meddig mehet el a tolerancia?

Eredeti címe:

How Far Should Tolerance Go?

Könyv tartalma:

Mik a tolerancia határai napjaink alkotmányos vagy liberális demokráciáiban? Ez egy döntő kérdés, mert ha a toleranciának nem lennének határai, akkor a tolerancia végső soron önmagát semmisítené meg azáltal, hogy elfogadja a tűrhetetlent. A tolerancia fogalmát politikai szempontból kell értékelni, és így megkérdőjelezni, hogy a tolerancia lehetséges megvalósulása mennyiben nem feltételezi az emberiség erkölcsi mutációját. Ha például az emberek már eleve „erényesek” lennének egy közösen elfogadott erkölcsi keretrendszer szerint, akkor egyszerűen nem lenne szükség toleranciáról beszélni. Ezzel szemben, ha az embereket „erényessé” lehetne tenni, akkor a tolerancia egy valószínűtlen utópia kérdése lenne. Végső soron meg kell fontolnunk, hogyan lehet a toleranciát úgy fogalmazni, hogy az releváns legyen az emberek és társadalmaik számára, ahogyan azok valójában vannak. Egy olyan időszakban, amikor egyre több politikai követelés érinti a kulturális identitás és a jogok témáit, és miközben a vallási fundamentalizmus egyre növekvő hullámának vagyunk tanúi, mit kellene elfogadniuk a demokráciáknak, és mit kellene elutasítaniuk?

Tartalomjegyzék

Bevezetés : Hogyan gondolkodjunk az együttélésről egy szétszakadt világban?

1. A tolerancia korunk kérdése,

2. Tolerancia-struktúra : egy szétszakított világban,

4. Elismerés megbékélés nélkül,

5. Állami semlegesség

6. Állami semlegesség és szekularizmus

7. Visszatérés a tolerancia-struktúrához : az „állami semlegesség” mechanizmusa

8. A vallási toleranciától a kulturális toleranciáig

9. Az igazságosság semlegessége és a jóról alkotott elképzelések pluralitása

10. Az igazságosság elvei: politikai értékek vagy eljárási liberalizmus?

11. Az ésszerű pluralizmus és a konszenzus a keresztellenőrzés révén

12. A két zsarnokság

13. Mennyire maradhat semleges az állam?

14. Visszatérés a tolerancia-struktúrához” : alapvető értékek és jogok”

15. Az emberi méltóság

16. Alapvető jogok

17. Visszatérés a tolerancia-struktúrához: a harmadik mechanizmus

18. Kisebbségek és kulturális jogok

19. A multikulturális polgárság fogalmának kritikája

20. Ki a kollektív jogok alanya?

21. Kell-e védeni a kulturális különbségeket?

22. Milyen kulturális jogokat kell garantálnia a tolerancia-struktúrának?

23. Az egységes identitás fikciója: mindannyian vegyes fajúak vagyunk

24. Emlékezetre és szabadságra nevelés

25. Szubjektív jogok és a kapcsolatok elmélete

26. A közösség kritikája

27. Tolerancia-struktúra és a politikai társadalom átalakulása