Meditation Times with Elma: Navigating the Troubles Seas of Dementia: a Love Story
ODÜSSZEIA A DEMENCIA ZAVAROS TENGERÉN.
- EGY SZERELMI TÖRTÉNET.
A hirtelen zavarodottság és dührohamok epizódjaiba torkollott.
amit semmi sem váltott ki, amit valaha is azonosítani tudtam volna. Aztán a paranoia.
Emberek "odafent az otthonunkban", akikről valahogy gondoskodni kell.
Elmondtam neki: "Új évszakban vagyunk. Soha nem voltunk még öregek.
Azelőtt. Meg kell tanulnunk bízni Istenben ebben az időszakban is.".
Az elbocsátó nővér utolsó köszöntése ez volt: "Lesz ez még rosszabb is...".
"Keith" - mondta: "Ne félj. Minden rendben lesz.".
Hihetetlenül megnyugtatott.
Addigra már szinte minden képességét elvesztette - még azt is, hogy tartsa a kezét.
Villát fogni vagy megvakarni az orrát.
Saját maga kezdeményezte a pislogás jeleit: egy az "igen"-re, kettő a "igen"-re.
"puszi", három a "szeretlek". Tánc? -Igen, még mindig táncoltunk.
Jitter-bug mozdulatok - ülve. Ha figyeltél, valószínűleg.
Elég komikus...
Ez az időszak, három év az utolsó évad, ami elkezdődött.
Édeset tartogat számunkra.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)