Még egy elmélet a boldogságról

Olvasói vélemények

Paul Guest „Még egy elmélet a boldogságról” című memoárja a 12 éves korában történt biciklis balesetet követő négytagúságának útját mutatja be. A könyvben a próza és a költészet keveredik, mélyen személyes és érzelmileg összetett elbeszélést kínálva. Bár a lírai minőség és a felidéző nyelvezet miatt dicsérték, néhány olvasó úgy találta, hogy a könyvből hiányoznak a részletek és a lezárás érzése, és ezért a rövidségével és szerkezetével kapcsolatban vegyes érzések alakultak ki.

⬤ Gyönyörűen megírt, költői nyelvezet és élénk képi világ
⬤ Mélyen személyes és érzelmileg megható
⬤ Egyedülálló nézőpontot kínál a négytagúként élők életéről
⬤ A küzdelmek őszinte ábrázolása anélkül, hogy melodrámába esne
⬤ Gazdaságosan érzékelteti az összetett érzelmeket és tapasztalatokat.

⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy az elbeszélés szétesik, és nincs világos idővonal
⬤ Hirtelen átmenet az élmények között, kellő részletesség nélkül
⬤ A könyv rövid, így az olvasó többre vágyik
⬤ Az erős nyelvhasználat talán nem mindenkinek tetszik
⬤ Néhányan úgy érezték, hogy nem nyújt teljes feloldást vagy lezárást.

(21 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

One More Theory about Happiness

Könyv tartalma:

Paul Guest Whiting-díjas költő tizenkét éves volt, amikor egy túl nagy, ősrégi biciklivel száguldott lefelé egy dombon, amikor felfedezte, hogy nincs fékje. Megpróbált belekormányozni bármibe, ami lelassíthatta volna, de egy árokba csapódott, átesett a kormányon, és kitörte a nyakát.

Az Egy újabb elmélet a boldogságról egy fiú felnőtté válását követi nyomon, akinek útját a nehezen megszerzett elfogadás és a fanyar humor jellemzi. Inspiráló, éleslátó és lírai prózában a Guest megmutatja a diákoknak, hogy egy visszavonhatatlanul megváltozott test is vezethet egy hevesen megbecsült élethez.

-- USA Today