Meggyőzés és hatalom: A stratégiai kommunikáció művészete

Olvasói vélemények

James Farwell „Persuasion and Power” című könyve a stratégiai kommunikáció művészetét és tudományát vizsgálja, különösen politikai és katonai kontextusban, történelmi és kortárs példákon keresztül. Bár a könyv éleslátó elemzést nyújt, és fontos megállapításokat tesz a kommunikáció hatékonyságáról, kritikák érik, mert nem tárgyalja alaposan a propagandát, és mert szemléletmódja az Egyesült Államokra összpontosít.

⬤ A könyv mélyreható elemzést nyújt a kormányzati és katonai vezetők által alkalmazott kommunikációs stratégiákról.
⬤ Történelmi és kortárs példákat hoz, amelyek aktuálissá teszik a tartalmat.
⬤ Az olvasók úgy találják, hogy a könyv jól megalapozott és meglepően könnyen olvasható.
⬤ Kifejezetten ajánlott a politikában, a közügyekben és az üzleti életben dolgozó szakemberek számára.

⬤ Egyes kritikák szerint a tárgyalás közepes és nem elég komoly a propaganda összetett témájáról.
⬤ A könyv erősen az amerikai nézőpontra összpontosít, és hiányzik az összehasonlítás más nézőpontokkal.
⬤ Nem garantálja a téma teljes megértését az elmélyülten tanulók számára.

(8 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Persuasion and Power: The Art of Strategic Communication

Könyv tartalma:

A nemzetbiztonság, a diplomácia és a katonai műveletek területén a hatékony kommunikációs stratégia ma mindennél fontosabb, mint valaha. A 24/7 televíziós, rádiós és internetes hírciklus, valamint a közösségi média robbanásszerű terjedése ezt követeli meg.

James P. Farwell, a kommunikációs stratégia és a kiberháború szakértője, aki az amerikai különleges műveleti parancsnokság és a védelmi minisztérium tanácsadója volt, valamint országos és nemzetközi média- és politikai tanácsadóként dolgozott, ebben a könyvben azt vizsgálja, hogy a történelem színes alakjai Julius Caesartól Winston Churchillig, Napóleontól Hugo Chávezig, Luther Mártontól Barack Obamáig és Ronald Reaganig hogyan alakítottak ki kommunikációs stratégiákat a közönség befolyásolására.

Mark Twain mondta, hogy a történelem nem ismétli önmagát, hanem rímel. Azzal, hogy Farwell bemutatja, hogyan mozgatták meg a nagy vezetők a közönséget, igazolja Twain tézisét. Obama és Luther egyaránt tömegközönséget akart elérni. Obama a közösségi médiát és az internetet használta. Luther a nyomdát használta. De a stratégiai gondolkodásmód hasonló volt. Hugo Chávez Simon Bolivarral azonosul, de a médiához való hozzáállása inkább Napóleonra emlékeztet. Caesar érméket használt az imázsépítéshez olyan módon, amely a kampánygombok modern használatát idézi. "Diadalmenetei", a katonai győzelmek megünneplésére rendezett hatalmas felvonulások az eredményeit ünnepelték, és arra törekedtek, hogy hatalmával és nagyságával lenyűgözze a lakosságot. Adolf Hitler hasonló taktikát alkalmazott fáklyás felvonulásaival.

A könyv bemutatja, hogy az amerikai kormányzat stratégiai kommunikációjának megközelítése mennyire félrevezető volt. Színes, éleslátó kritikai értékelést nyújt azokról a koncepciókról, doktrínákról és tevékenységekről, amelyeket az Egyesült Államok védelmi minisztériuma és külügyminisztériuma a pszichológiai műveletek, a katonai információs támogató műveletek, a propaganda és a nyilvános diplomácia területén alkalmaz.

A Meggyőzés és hatalom a kommunikációs stratégia művészetéről szól, arról, hogyan, hol és miért használják. Farwell ügyesen, szemléletes példákat használva egy jól megalapozott, szórakoztató történetet hoz létre, amely bemutatja, hogy a történelem során a különböző kultúrák és társadalmak válságainak, konfliktusainak, politikájának és diplomáciájának kimenetelét illetően miként tettek döntő különbséget az alapelvei a különböző kultúrákban és társadalmakban.