Értékelés:
A Valena Beety által írt Manifesting Justice a büntető igazságszolgáltatási rendszer rendszerszintű hibáit vizsgálja, két nő jogtalan elítélésére összpontosítva. A könyv a személyes elbeszéléseket jogi elemzéssel ötvözi, rávilágítva az elfogultságokra, a visszaélésekre és a vádeljárás újraértékelésének fontosságára. Az egykori ügyészből ártatlanságvédővé vált Beety tapasztalatai révén reformokra és a jogrendszerben tapasztalható igazságtalanságok tudatosítására szólít fel.
Előnyök:A könyvet sokan dicsérik magával ragadó elbeszélése, a rendszerszintű igazságtalanságok alapos feltárása és a jogtalan elítélések által érintett személyek humanizáló ábrázolása miatt. Az olvasók elismerően nyilatkoznak Beety éleslátó írásmódjáról, valamint a személyes történetek, a jogtörténet és a cselekvésre való felhívás hatékony kombinációjáról. Sokan úgy vélik, hogy a kötet nélkülözhetetlen olvasmány mindazok számára, akiket érdekel a társadalmi igazságosság, a jogrendszer és a jogtalan elítélésekkel kapcsolatos mozgalom.
Hátrányok:Egyes olvasók a súlyos igazságtalanságokra való összpontosítás és az elbeszélt történetek érzelmi súlya miatt aggasztónak találhatják a témát. Bár a könyv széles közönségnek szól, a jogi háttérrel nem rendelkezők számára nehézséget okozhat néhány jogi fogalom megértése, annak ellenére, hogy a szerző igyekszik azokat világosan elmagyarázni.
(22 olvasói vélemény alapján)
Manifesting Justice: Wrongly Convicted Women Reclaim Their Rights
"Ahogy a Black Lives Matter mozgalom és a közelmúltbeli tüntetések megmutatták a színes bőrű nők vezető szerepét a börtönállam elleni szerveződésben, ez a könyv a nők túl gyakran figyelmen kívül hagyott vezető szerepét mutatja be az ártatlansági mozgalomban."" --Aya Gruber, a University of Colorado Law School jogászprofesszora, a The Feminist War on Crime című könyv szerzője.
Valena Beety ártatlansági peres ügyvéd, aktivista és a Nyugat-Virginiai Ártatlansági Projekt alapítója az Ártatlansági Mozgalomban végzett munkája és ügyfele, Leigh Stubbs - egy nő, akit 2000-ben főként szexuális irányultsága miatt tagadtak meg a tisztességes eljárástól - szemszögéből vizsgálja az amerikai büntetőjogi rendszer hibáit és a téves elítélések megszüntetéséhez szükséges reformokat - különösen a nők, a queer közösség és a színes bőrűek tekintetében....
Amikor Valena Beety először lett szövetségi ügyész, az volt a célja, hogy megvédje az áldozatokat, különösen a nőket az erőszak körforgásától. Azt tapasztalta, hogy a büntetőeljárások nemcsak hogy gyakran nem segítettek az áldozatokon, hanem gyakran hamis információkra, törvényszéki csalásra, valamint rendőrségi és ügyészi visszaélésekre támaszkodtak.
A változást keresve Beety az ártatlansági mozgalomban kezdett el dolgozni, segítve a DNS-vizsgálatok és a büntetőjogi reform révén a ténylegesen ártatlan emberek kiszabadítását. A Manifesting Justice Beety ügyfelének, Leigh Stubbsnak a megrázó történetére összpontosít - egy fiatal, meleg nő Mississippiben, akit szexuális irányultsága miatt olyan szörnyű bűncselekményért ítéltek el, amelyet nem követett el. Beety Stubbs megrázó történetét egy tágabb értelemben vett történetbe szövi bele, amely egy olyan elromlott büntető igazságszolgáltatási rendszerről szól, ahol a vádlottakat - köztük aránytalanul sok színesbőrű nőt és queer személyt - rasszizmus, előítélet, kényszerített vallomások és hamis azonosítások miatt ítélik el.
Az ártatlanságért kiálló ügyvédekkel és jogtalanul elítélt nőkkel készített interjúkra, valamint Beety saját tapasztalataira támaszkodva, mint szakértő peres ügyvéd és queer nő, a Manifesting Justice egyedülálló külső-belső perspektívát nyújt. Beety kiterjeszti az igazságosság fogalmát, hogy ne csak a tényszerűen ártatlan emberekre terjedjen ki, hanem azokra is, akiket túlságosan megvádoltak, akiket rossz vádalkukba kényszerítettek, és akiket túlságosan elítéltek. Az eredmény egy lebilincselő és időszerű könyv, amely nem csupán az elítélési eljárás reformja mellett száll síkra - hanem átalakítja a bűnözésről és a büntetésről alkotott elképzeléseinket, azt, hogy mi az ártatlanság, és hogy kinek kellene szabadnak lennie.
Koa Beck, a White Feminism szerzőjének előszavával
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)