Megtört egyházak, megtört nemzet

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik Goen lenyűgöző és éleslátó vizsgálatát az egyház polgárháborúban játszott szerepéről, különösen arról, hogy nem foglalkozott a rabszolgaság kérdésével. A könyv kritikával illeti a főbb felekezetek közötti teológiai megosztottságot és a konfliktusban való bűnrészességüket, kiemelve mind az északi, mind a déli papság erkölcsi hibáit.

A könyv jól megírt, lebilincselő, és egy ritkán tárgyalt témát vizsgál, egyedülálló történelmi perspektívát kínálva. Goen elemzése a felekezeti szakadásokról és az egyház rabszolgasággal kapcsolatos álláspontjának erkölcsi következményeiről éleslátó és elgondolkodtató.

Egyes olvasók úgy érezték, hogy a könyv rövid, és hiányzik belőle az abolicionista mozgalom megfelelő kontextusba helyezése. Emellett csalódást okozott az is, hogy a szerző csak korlátozottan vizsgálja az egyház rabszolgaságban való bűnrészességével szembeni alternatívákat.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Broken Churches, Broken Nation

Könyv tartalma:

Az egyházaknak az amerikai polgárháborúhoz vezető folyamatokban játszott szerepének első átfogó feldolgozásában C. C.

Goen azt sugallja, hogy amikor a presbiteriánus, metodista és baptista egyházak a rabszolgasággal kapcsolatos, a középkor előtti vitában észak és dél mentén szétváltak, a nemzeti egység fontos kötelékét szakították meg. Az egyházi vezetők és más korabeli megfigyelők előérzete a katasztrofális politikai következmények valószínűségéről megalapozott volt. A felekezeti szakadások, mint visszafordíthatatlan lépések a nemzet erőszakhoz vezető kanyargós útján, egyszerre voltak előjelei és katalizátorai a közelgő nemzeti tragédiának.

Az ellentétes célok mocsarába szorulva az egyházi vezetés csődöt mondott, a keresztény közösség pedig szétesett, és az elszakadás és a konfliktusok forgatókönyvében előrevetítette az Unió közelgő válságát. Ahogy az egyházak a rabszolgaság rendkívül transzcendens kérdésében pártot ütöttek, úgy döntött a nemzet is.

Goen professzor, az amerikai vallástörténet jeles történésze nem keresi ezekben az oldalakban a polgárháború „okait”. Inkább az evangéliumi kereszténységet, mint „a nemzeti egység egyik fő kötelékét” állapítja meg a középkor előtti Amerikában.

Gondos elemzése és kritikus értelmezése azt mutatja be, hogy a középkor előtti amerikai egyházak - amelyek elkötelezettek az intézményi növekedés iránt, befolyásolták őket a szekcióérdekek, és hallgattak a faji előítéletekről - nem tudták sem megfékezni, sem átirányítani a nemzeti széthúzás félelmetes erőit. Kudarcuk megpecsételte a nemzet sorsát.