A környezethez való alapvető jogok a 225.
cikkben rögzített alkotmányos védelem, amelynek célja a környezet védelme a jelen és a jövő nemzedékek számára a fenntartható fejlődés révén. Ebben az értelemben egyértelmű, hogy nem csak a természeti környezet megőrzéséről van szó, hiszen a környezet négy fő típusból áll, nevezetesen a természeti környezetből, amely az állat- és növényvilág, a levegő, a talaj és a víz tanulmányozásával foglalkozik; a mesterséges környezetből, amelyet az ember épít, és amelyet épületegyüttesek alkotnak; a munkakörnyezetből, amely a munkahelyek környezetvédelmi irányelveivel foglalkozik, de magában foglalja a kulturális környezet védelmét is, amely oly fontos a társadalmi fejlődés szempontjából.
Ennek tudatában a kutatás arra keresi a választ, hogy miért szükséges a kulturális környezet megőrzése az alapvető jogok erősítése érdekében. A kérdés megválaszolása érdekében a következő célokat tűzi ki: megállapítani, hogy mi a környezethez való alapvető jog; doktrínában körülhatárolni, hogy mi a kulturális környezet; megvitatni, hogy a kulturális örökség megőrzésének szükségességét a jog megerősítése érdekében.